A hazaút~

Sziasztok Bogyeszkák :3

Már hamarabb megszületett volna ez a post, de kitolt velem ez a fránya blogspot (>_<) Megírtam már kb félig a bejegyzést, amikor véletlen kimozdult a laptop zsinórom, és mivel nem volt benne akksi kikapcsolt a gépem. De a blogspotnak automatikusan mentenie kellett volna, viszont a kis gonosz ezt elmulasztotta, így most írhatom újból...

Nya, tehát elérkezett az indulás napja, vagyis inkább hajnala, mert nagyon korán kellett kelni, hogy időben kiérjünk a reptérre. Nem vagyok egy korán fekvő típus, és még ha megpróbálok időben lefeküdni se tudok elaludni. Az én álommanóim ilyen kis rakoncátlanok, hogy csak későn hajlandóak munkába állni ^^ Így úgy döntöttem inkább le sem fekszem, mert 1-2 óra alvás után csak még punnyadtabb leszek ^^

Jól megpakolva indultunk a reptérre. Minden kezem teli volt, így a hatalmas plüss nyuszim a hátamon utazott Seung-chan nem túl nagy örömére, mert közölte, hogy ciki és inkább ott kellene hagynom. Kizárt :D Ismerhetne már annyira, hogy tudja, nagyon nem hat meg, hogy ciki :DD

A reptérre kissé késve sikerült megérkezni, így nem sok időnk marad. Egyből becsekkoltam és már mennem is kellett befelé a kapun. Ráadásul azzal is elment egy kis idő, hogy túlsúlyos volt a csomagom és rá kellett fizetni ^^"

Az ellenőrző kapukon gyorsan átjutottam. Az útlevél ellenőrzésnél a pasinak különösen tetszett a nagy Rilakkuma plüssöm, meg is kérdezte, hogy "Onee-san wa Rilakkuma ga suki desuka?", vagyis "A fiatal hölgy szereti  Rilakkumát?" :DDDD Amúgy minden japánnak nagyon tetszett, a repülőre felszállva is minden felől záporoztak felém a mosolyok :DD

Így harmadik alkalommal már könnyebb volt haza térni és búcsút inteni Japánnak, mint előtte. Már eltudom hinni, hogy ez nem egyszeri csoda volt az életemben, tudom, hogy vissza fogok  még térni szívem csücske országába. ♥

A legnehezebb pillanat az utolsó lépés volt. Ahogy azzal a lépéssel felléptem a repülőre, már nem érintettem többé Japánt.

A repülő út elég kellemesen telt, bár eddig ez a repülőtársaság nyert meg magának a legkevésbé. Eléggé szűk volt a hely, nem voltak jó filmek és nehezen is volt kezelhető a beépített mini képernyő. Végül a zenék közt találtam egy jpop részleget, ami meg volt fűszerezve némi kpoppal is. Ezt a kb 20 számból álló lejátszási listát hallgattam meg többször is, miközben aludni próbáltam, több-kevesebb sikerrel.

A mellettem ülő japán lány kedves volt, többször is beszélgettünk.

Végül több, mint 11 órás út után landolt a gépünk Rómában.

Eredetileg 45 percem lett volna az átszállásra, de negyedkor még csak földet ért a gép, így lerövidült az amúgy is szűkös időm 30 percre o_o Rendesen paráztam, hogy engem tuti ott fog hagyni a gépem. Leszállva a következő sokk az volt, hogy vonatra kellett szállni, de gőzöm nem volt melyikre. A csordaszellem jegyében követtem a tömeget, hátha ők okosabbak, mint én. Szerencsére a jó irányt sikerült megtalálni. Rövid utazás után sodródtam a tömeggel tovább a mozgólépcsók felé. Azon lefelé utazva figyelmes lettem rá, hogy egy reptéri alkalmazott kezében Budapest táblával kiabálja is fővárosunk nevét, én meg ugrálva-kalimpálva igyekeztem jelezni a tömegben, hogy éééén, én szeretnék eljutni oda. Sikerült is oda kecmeregnem hozzá, erre ő közölte, hogy kövessem és egy futóversenyzőt meghazudtoló sprintet nyomott, amit nekem kicsit nehezebben sikerült kiviteleznem annyi cuccal ^^"

Szerencsére csak rövidtávfutásról volt szó a közelben parkoló golfkocsira hajazó járműig. Ebbe gyorsan bepattanva már süvítettünk is hangos dudálás közepette. Rendesen nyomta neki a csaj, csak úgy ugráltak előlünk az emberkék xDD

Gyorsan célba is értünk, soron kívüli útlevél és csomagellenőrzés után már rohantam is tovább és igyekeztem minél gyorsabban megtalálni a beszálló kaput. Mikor végre megtaláltam és fellélegeztem, látom ám, hogy menetiránynak nem Budapest van kiírva .___. Pedig a jegyen az a kapu szerepelt. Majd egy kivetítőn felfedeztem, hogy átrakták az indulást egy távolabbi kapuhoz... Futás tovább és még épp időben érkeztem :DDD

Rekord sebességgel így lezajlott az átszállás is, és kb 1,5 óra után már landoltunk is Budapesten.

Ott várt már rám Riyu, aki megkért hogy hozzak neki mochit és dangot, így azt jött átvenni :3 Majd rögvest Lana és Hina is befutott *w*

Közben anya is hívott, hogy mindjárt ott van a fenti parkolóban, menjünk ki oda, így nem kellett venni drága pénzért parkolójegyet :3

Jó volt újra anyával és Hináékkal lenni, hiányoztak már  ♥

Riyut elvittük a buszhoz, majd haza felé vettük az irányt egy kis kitérővel. Lana és Hina pedig jött hozzánk, de ez majd a következő bejegyzés témája lesz :)

Csodálatos 5 hetet töltöttem újra Japánban, amiért nagyon hálás vagyok Seung-channak.
Az első két hét volt a legjobb, amikor Natsu is ott volt. Végre az az álmom is megvalósult, hogy egy barátnőmmel együtt juthattam ki. Remélem Natsuval és a többiekkel is lesz még alkalmam újabb élményeket szerezni Japánban *-*

I ♥ 日本

Az utolsó nap, shabu-shabu

Sziasztok Bogyeszkák :3

Na, hát idáig is eljutottam jó sokára, hogy írjak az utolsó napomról amit a mostani látogatásomkor Japánban töltöttem :))

Mivel előző alkalommal, mikor Asakusaba mentünk, hogy védő talizmánokat vásároljak amiket ajándékba szántam, az utolsó nap maradt arra, hogy ezt az utat újból megejtsem.

Így most világossal is megcsodálhattam a Sensoji templomot, ami változatlanul gyönyörű és hatalmas, olyan fenséges hangulatot áraszt.

A hozzá vezető kis utcácska, ami tömve van nyüzsgő, japánokkal és rengeteg turistával kevert tömeggel, rengeteg érdekes dolgot kínál a kétoldalt végig sorakozó boltocskák tömkelegében. Találhatunk a tradicionális dolgoktól, hogy csak párat említsek csészék, tálkák, legyezők, yukaták, szobrocskák, pálcikák, hajtűk és társaikon át az édességek, ropogtatni valók, nyalánkságokon keresztül az animés, jpop/kpop-os cuccokoig mindent.

Fantasztikus hangulata van ennek a helynek.

A bazársoron végig jutva elérkeztünk a templomhoz, ahol először is bedobtunk egy pénzérmét, majd következett a kívánságkérés, természetesen mindenkinek magában.

Ezután a talizmánokat is sikerült beszerezni :)

Utolsó ebédként pedig az egyik kedvenc japán ételem, a shabu-shabu volt terítéken.

Az egyik közelben lévő shabu-shabu étterembe mentünk, nagyon tetszett.

A shabu-shabu papírvékonyra vágott sertés vagy marhahús, amit az asztal közepén lévő edénybe mindenki maga lógat bele a pálcikájával, de elég neki pár másodperc és már át is fő, annyira vékony a husi.

Az edény egy beépített főző lapon van, így folyamatosan forrásban lehet tartani a benne lévő lét, és a különféle zöldségek is folyamatosan főnek benne, amiből mindenki azt vesz ki, amit akar.

Én jobban kedvelem a marha husit, így mi azt ettünk, nyamm~~ Isteni volt !  Degeszre tömtem a pocim (●◠◡◠●)

Még hazafelé beugrottunk az Akihabarában lévő hatalmas Book-offba is, aztán irány haza összepakolni, ami nem kis küzdelem volt, ugyanis tetemes cucc mennyiséget halmoztam fel ez a rövid idő alatt is ^^
Még szerencse, hogy vettem kint egy táskát, így abba is tudtam pakolni. Ezzel lett a bőröndön felül kézipoggyásznak két táskám, egy szatyor a cipőmmel, Rilakkuma és a hatalmas plüss nyuszi, ami már a kezemben nem fért el, így másnap a hátamon utazott Tokyo-n keresztül a reptérre, az első két mancsát a nyakam előtt összetépőzárazva xDD

Végül, mivel szerintem elfelejtettem megosztani, most megmutatom drágaságomat, a purikura-tükrömet *w*
Az ötlet Natsutól származik és nekem is annyira megtetszett, hogy vettem Daiso-ban egy tükröt és én is kidíszítettem (❁´◡`❁)

Izu~

Sziasztok Bogyókák :3

Már megint nagyon elmaradtam és ez eléggé frusztráló -___-

A végén járok már a Japánból tett jelentéseknek, aminek úgy érzem, hogy épp ideje, így hogy már több, mint egy hónapja haza jöttem x'D

Elmentünk augusztus elején két napra Izu-re, ami Tokyotól délre található egy kis félszigeten.

Szokásosan veszekedve indultunk el, megint nem tetszett neki vmi, de a vonaton már oldódott a hangulat...

Shinkansennel voltunk kénytelenek menni. Igaz drága, de így behoztuk azt az időt, amit a civakodás elvett. Megérte... De legyünk pozitívak, így legalább kipróbálhattam a shinkansent is :DD Tetszett :3

Közvetlenül nem Izu-re vitt, így át kellett szállnunk egy másik vonatra, ami még jobban tetszett *o* Ahogy a képen is látszik, nem menetiránynak megfelelően ültünk, hanem oldalt. Így a hatalmas ablakokon végig csodálhattuk a gyönyörű kilátást, ami a tenger volt *w*

Megérkezve Seung-chan bepötyögte a szállásunk koordinátáit az iphonejába és így indultunk neki. Már jó ideje gyalogoltunk, ráadásul hegynek felfelé a 40 fokban, mikor a nagy semmi közepén jelezte, hogy célba értünk! O_O Pompás, egészen pompás. Láttunk egy, a kertjét szorgosan kertelő paraszt bácsikát, és tőle remélve segítséget megkörnyékeztük. Ő nem tudta a választ a problémánkra, viszont kihívta a lányát a házból. Ő tudta is, hogy hol a hotel és tüstént el is rohant, majd a kocsikulccsal kalimpálva tért vissza sebesen, hogy elvisz minket. Nagyon kedves volt tőle  (❁´◡`❁)

Egy ryoukan-ban., vagyis japán stílusú szállóban volt a szobafoglalásunk. Már kívülről, a kaput meglátva sejtettem, hogy teljesen bele fogok szeretni a helybe *o* És igazam is lett. Már ott megvettek maguknak, hogy becsekkoláskor kaptunk egy finom csésze igazi macha teát, rendesen sütivel *q*

Nagyon kedvesek voltak. Egyből papucskákba kellett bújni, cipő ment a szekrénybe. Utána csekkoltunk be teával és felvezettek a szobánkba.
Nagyon hangulatos volt az egész ryoukan, gyönyörű japán stílusban ♥
A szobánk is tatamival borított volt, és a kedvenc részem a rotenburo, azaz a szabad téri saját fürdőnk volt *-* A belső részben volt egy csap tükörrel és mindenféle kencékkel: sminklemosó, sminkvíz, stb. Egy kis csomag is volt apró törcsvel, fogkefével, fogkrémmel, sampon, tusfürddő, tehát a szokásos. 

Ebből a részből nyílt, természetesen tolóajtó mögé bújva a kinti rész, ahol helyet kapott a zuhany és a kád.

a fürdő belső része

Japánban nem szokás a kádba be ülni anélkül, hogy előzetesen le ne zuhanyzott volna az ember. Így tisztán csobban bele a kádba, ahol már csak habtestét áztatja a forró vízben és lazít ( ´▽｀)

a fürdő külső része a zuhany résszel

kád a kinti részben

Belaktuk magunkat a szobába, majd lementünk vacsizni. Isteni finom ramen volt a menü~ nyammm~~ Mindezt tettük japán kis köntöskében, amit szintén kaptunk. Nagyon viccesen nézett ki xD
Majd elindultunk a tengerpartra, hogy tűzijátékozzunk *o* Otthonról hoztunk magunkkal, de még útközben bementünk egy kombinibe is jégkrémért :3
És egy cicával is összepanoltam *w*
Nem volt túl közel a tengerpart, de megérte koptatni érte a lábunk, mert nagyon fíling volt dorámásan, a tengerparton tűzijátékozni *-*

A másnapi reggeli mondanám, hogy csodás volt, de... ha a tengeri herkentyűket szeretném, valószínűleg tökéletes öröm mámorban úsztam volna, de ez sajnos nem történt meg. Így egy korty joghurtot és 3 falat gyümölcsöt reggeliztem teával, mivel ennyi volt az össz, ami számomra fogyasztható volt.

Reggeli után összepakoltunk és mentünk a tengerre fürdeni. Az állomásig kocsival vitt el a ryoukan egyik személyzete :3
Jót pancsoltunk és még homokvárat is építettem :DD

Utána még egy 100 yen shoppos túrát is ejtettünk :DD

Aztán irány a vonat és Yokohama, de rossz vonatra szálltunk xD És a következő két állomáson csak megállt a vonat, de nem lehetett leszállni O__O Így jó sokat mentünk. Gondoltuk nem para, Japánban sűrűn jönnek a vonatok. Aha, csak nem ott kukutyinban...
Az unalmas várakozás következménye lett a bal oldali kép xD

Aztán csak jött a vonat és végre már tényleg elindultunk Yokohamába, ahova sötéttel sikerült oda érni, de gyönyörű kivilágítva, szóval nem bántam. Először vacsiztunk, aztán hullámvasutaztunk egyet *o* Igen teli pocakkal xDD
Majd indulás haza.

 Jól éreztem magam, végül is jó, hogy elmentünk, még ha nem is úgy indult a dolog.

Ezt a képet hazafelé csinálta Seung-chan rólam a vonaton :3
A fejszerkezetemmel nem vagyok kibékülve, de tetszik a kép hangulata, úgy hogy kiteszem ^^

Summer Land

Sziasztok Bogyókák :3

Japánban nagyon forróak voltak a nyári napok, így egy kis strandolás igen jól tud esni. Így is terveztük egyik nap, de kicsit késve sikerült elindulnunk a szokásos veszekedés miatt... Természetesen vmi apróság volt amin Seung-chan fenn akadt, már nem is emlékszem min, na meg ezt nehéz is lenne számon tartani... -.-"

Több, mint 1 órás út után aztán sikerült oda érni. Az előző esetből okulva most eleve úgy mentem, hogy sebtapasszal le volt ragasztva a két aprócska tetoválásom ^^

Sikeresen be is jutottam ezúttal \( ^o^)/ 

Az öltözőben szembesültem vele, hogy 300 yen-t be kellett dobni a szekrénybe, hogy kinyíljon, de mivel nem volt nálam ennyi apró, kereshettem meg Seung-chant. Majd jött az, hogy nem volt külön öltöző fülke, hanem együtt öltözött mindenki o_o

Az öltözők előtt találkoztunk Seung-channal és indultunk felfedezni az aquaparkot. Először is egy óriási csúszdát néztünk ki magunknak, amire párosával lehetett felülni és egy hatalmas úszógumiban ülve csusszantunk, vagy is inkább zuhantunk lefele *w*

A sorban állás közben volt időm megfigyelni, hogy bizony a japánok a strandolást is képesek másként űzni ^^ Eléggé meglepett, hogy sokan a fürdőruha fölé képesek voltak még rövid farmernacit is felvenni o_o Voltak akik még be se gombolták, szóval látszódott, hogy a fürdőbugyira vették rá. Nem is próbálok értelmet keresni benne :'D

A következő amit kinéztünk magunknak, az egy kisebb vízi ügyességi dolog volt. A víz tetején lebegtek műanyag farönköknek álcázott bigyulák, felettük pedig egy háló volt, amibe lehetett kapaszkodni a sikeres átjutás érdekében. Ez nagyon vicces volt :DD Nagyon élvezték kicsik és nagyok is egyaránt, és potyogtak is a vízbe. Én átjutottam egyetlen beleborulás nélkül, viszont ennek az volt az ára, hogy a végén majd' leszakadtak a karjaim xD Mondjuk még mindég rejtély előttem, hogy ezt az én bénaságommal hogyan sikerül kiviteleznem xD

A következő megint egy csúszda volt, ami jóval a vízfelszín alatt fogyott el, így elég nagyot zuhantam és jó mélyre el is merültem :D

Na a következő csúszda volt a legnépszerűbb, így persze jó sokat kellett várni rá. Közben megint volt időm megfigyelni a japánokat és találtam is megint valami elképesztőt :D Képesek kontaktlencsével és műszempillával strandolni O_O És amin én fennakadtam: Mégis mivel ragasztjátok a szempillátokaaaaaat ?!?!?!?! Nekem is kell *____* Száraz volt a hajuk, szóval valószínűleg nem buggyantak a víz alá, de azért amikor csúszdáznak csak fröcskölődik rájuk is a víz. És ennek ellenére tökéleset volt a sminkjük T___T

Ez a csúszda vmi fantasztikus volt *___* Itt is hatalmas úszógumiban ültünk, én elől. Egy sötét csőben csúsztunk először, flikkek és flakkok, majd hirtelen egy hatalmas zuhanás és bumm~~~ kint voltunk a világoson, de itt még nem volt vége, mert egy magas, görbe fal volt velünk szembe, aminek majdnem a tetejéig felvitt a lendület, majd zuhantunk vissza *___________* Sztem az egész strand hallotta, úgy sikítottam :DDD

Még két csúszdára volt időnk, azok is nagyon jók voltak (●◠◡◠●)

És sajnos jött is a záróra, de csak az aquapark részen, a vidámpark részében még 1 óra volt hátra. Így gyorsan átöltöztünk. Persze a kontaktlencse és a műszempilla is gyorsan felkerült :D

Ami nagyon tetszett, hogy vannak fürdőruha-törölköző  szárító gépek :DD Beleteszed a cumód és kb fél perc alatt meg is szárítja őket :)

Még óriáshintáztunk és hullámvasutaztunk egyet, aztán irány haza.

Jó nap volt, bár kicsit rövid. Nem ártott volna ugye időben elindulni...

Sky Tree, ezúttal fel is jutottunk :D

Bogyókák, megint itt vagyok :DD

Most a SkyTree-hez kirándulunk el :3

várakozás :3

Előző SkyTree-s bejegyzésemkor már leírtam az adatokat róla, szóval újra nem teszem meg ^^

Nem rág nyitotta ki kaput a látogatók felé is, ezért hatalmas ember tömeg volt. Nekünk szerencsénk volt, kb 1 óra sorban állás után sikerült is feljutnunk :)

Az első szint 350 m magasan van. Lifttel visznek fel. Több lift is van és mindegyik másképp néz ki, egyik szebb, mint  a másik :3 Az első lift amivel fel mentünk sakura virágos díszítésben pompázott, gyönyörű volt *o*

És a kilátás, az meg aztán végképp lélegzetelállítóan gyönyörűséges volt, nem lehet betelni vele ♥ Egész nap eltudnám nézegetni. Teljesen bele véstem a fejembe, sokszor látom magam előtt lefekvés előtt vagy csak ha becsukom a szememet (●◠◡◠●) Az egyik, ha nem a legszebb kép amit valaha láttam. ♥

A következő és egyben legmagasabb szint 450 m magas és onnan még fantasztikusabb a kilátás.

Az ide felvivő lift teteje üvegből van, így láthatóvá téve a lift belső szerkezetét :3 Nekem nagyon tetszett, szerintem érdekes :))

Elég sok időt töltöttünk itt fent, minden oldalról jól kinézegettük magunkat, alig bírtam elszakadni a látványtól *o* Valahogy jó érzéssel tölt el nézni onnan fentről a lent zsibongó, élettel teli Tokyo-t, életem városát. ♥

Vissza mentünk az alsó szintre, ahol a Tokyo Towerhez hasonlóan volt üvegpadló, bár annyira nem volt parás, mint elődje ^^

Lefelé másik lifttel mentünk, ez is nagyon szép volt :))

Megéheztünk mire leértünk, úgy hogy a közelben lévő Family Martban vettünk egy kis harapnivalót és az elmaradhatatlan maccha latte *w*
Szörnyű, hogy itthon nem árulnak, nagyon hiányzik >_<
Viszont hoztam maccha port, szóval majd megnézem a neten, hogy van-e esetleg recept hozzá *o*







Még elmentünk Asakusába, ami a közelben van, mert szerettem volna venni omamori-kat (védő talizmánok) ajándékba, de akkor sajnos az a bolt már zárva volt, viszont csináltunk pár szép képet :))

Egy gyönyörű és hatalmas szentélyhez vezet a mindenféle tradicionális és kevésbé tradicionális holmikat áruló boltokkal szegélyezett utcácska. Gyönyörű~