3. nap Koreában, Marado~

Yo~~~

A harmadik nap hajókáztunk kicsit :)
Reggel búcsút vettünk a szállásunktól, ahol egy iszonyat aranyos kiskutyus is volt, Chu-Ree *-* Természetesen addig egy tapodtat sem tehettem, míg meg nem dögönykéztem egy kicsit *-* A kis szőrpamacs pedig élvezte, és egyből az ölembe vetette magát, hogy jól megrágcsálja az ujjaimat :D

Majd útnak indultunk aznapi célunk felé, ami a Marado nevű sziget volt.
Egy kisebb hajó vitt át minket nagyjából 20 perc alatt a kis szigetre, amit egy óra alatt körbe lehet sétálni és nagyjából 60 ember otthonát jelenti. Egy külön kis világ, van iskolájuk focipályával (bár nem szabad túl nagyot rúgni, mert a labda könnyen a tengerben landolhat^^), van egy szupermarketjük, templomuk, világító torony, de a nagy része szép füves és mindig hatalmas szél fúj. Az ott élők többnyire a turistákból élnek meg, akik mennek is szép számmal :)


Szét néztünk egy kicsit, csináltunk pár fotót.
Marado-n is rengeteg volt abból a beazonosítatlan növényből ^^

Gyorsan a sziget egyetlen kis étterme felé vettük az irányt, ahol a sziget jellegzetes ételét ettük, amit én eléggé fenntartásokkal vártam az előzetesen látott fotó alapján, de úgy voltam vele, hogy ki kell azért próbálni, ha már ott vagyok ^^
Egy tészta ételről van szó, ami le van öntve barna trutyival.... akarom mondani szósszal, amiben tengeri kütyük voltak.

Össze keverés előtt


Össze keverés utánEbben az állapotában már szimpatikusabbnak tűnt, de még mindig nem voltam biztos a dologban, de végül csak megkóstoltam, és nem is volt rossz. Sőt :)

Ebédünk elfogyasztása után elindultunk körbe járni a szigetet.


Végül elindultunk a hajóhoz ami vissza vitt minket Jeju-ra.

Seung-chan a hajón :)
Mikor vissza értünk még megnéztük a közelben lévő barlangokat, ahova háború idején menekültek és éltek az emberek.


Innen tovább indulva útközben megálltunk egy helyen, ahol ettünk koreai hot-dogot :)
Nagyon fincsi vooolt~

Majd nem sokára elérkeztünk Korea egyik leghíresebb és legnagyobb templomához, ahol szerencsénk volt. Nem szabadna fel menni egészen odáig autóval és szét nézni ameddig mi mentünk, de az út szélén pont sétált egy pap a csomagjaival és leintett minket, hogy vigyük már el. Majd mikor megérkeztünk mondta, hogy szét nézhetünk nyugodtan :)


Gyönyörű volt ez a templom, mázlink volt, hogy ilyen közelről is megcsodálhattuk :)

bai-bai~