Japán nap és NG

Yo~ （＾∇＾）/

November egyik péntekén buszra szálltam és felmentem Budapestre, ahol már Valen várt rám. Kicsit késett a busz, pedig Valen időben ott volt :D Mire oda értem pont telefonos segítséggel derítette ki az útvonalunkat, mivel azt elfelejtette megnézni xD
A cél a Vásárcsarnok volt, ahol Japán Napok voltak, de előtte még bementünk a Károlira is.
Azt az infót kaptuk, hogy az 1-es villamossal egy megállót kell mennünk, majd átszállni egy buszra. Csak hogy ott nyoma sem volt annak a buszmegállónak, amelyik nekünk kellett volna, így végül gyalogoltunk a buszmegállót keresve, ami végül meg is lett, de egy villamos megállóval odébb és egy benzinkutas segítségével (⌒-⌒; )

A Károliban találkoztunk Katával és Mónival, akit akkor ismertem meg.
Gyorsan körbe vezettek nagyjából a suliban, és megállapítottam, hogy azokon a lépcsőkön biztosan hasra fogok esni párszor, ha sikerül bejutnom xD

Majd a Fővám tér felé vettük az irányt, hogy szétnézzünk a Japán Napokon.
Először is az árusító pultokat néztük végig, főként a többiek vásároltak, én csak egy régi Doraemon mangát vettem, mert otthagyhatatlanul olcsó volt, valamint szórakoztató módszer a japán tanulásra （＾∇＾）
Ezután sushi és miso leves evés következett, amit én nem vettem, de voltak olyan aranyosak, hogy megosztották velem ♥

Valen és Kata

Én ^^

Nagyon finom volt a miso leves, de azért még is csak Ayaka miso levese amit nagyon szeretnék megint enni *-*
Míg vártunk a sorunkra az étekért, épp azt meséltem, hogy kértem Nippon Groov-ra Matsushita Yuuya Super Drive-ját, és Ji, az egyik DJ oda kommentálta, hogy olyan, mint Britney Spears egyik száma, ezért most meg kell, hogy folytsam (￣^￣)ゞ Erre felnéz a srác a sushi készítése közben, hogy "Nagyon jó haverom a Ji, mondd, mit üzensz neki, átadom!" xD
Majd kiderült, hogy ők is jönnek este NG-re :)

Kata barátja 6 körül a Nyugatiba érkezett meg, de addig még volt egy kis időnk, így úgy döntöttünk, hogy a Westendben ültjük el az időnket.
A villamoson heringszindróma lépett fel, ami a körülöttünk lévő felettébb udvarias embereknek köszönhetően kevésbé volt kellemes, mint Tokyoban ^^
Viszont feldobta az utat, hogy a közelünkben két ázsiai srác utazott, és rövid fülelés után azt is megsikerült állapítanom, hogy koreaiak :D A következő lépés, hogy meg is értsem miről folyik a téma xD Mindenesetre azért lelkesen lajstromba vettük azt a kevéske koreai tudásunkat amink van Valennel :D Ebből végül az kerekedett ki, hogy eléjük állhatunk a következővel: "Szia! Kaorin vagyok. Magányos vagyok. Eszik a mókus." xD Biztosan értékelték volna, de ez nem derült ki, mivel az egyik megállónál, az addigra már a hátunk mögé zsúfolódott két srác leszeretett volna szállni, és ennek kénytelenek voltak hangot is adni egy "Elnézést, leszállnánk!" felkiáltással xD Utána biztosan jót szórakozhattak rajtunk xD

A Westendben nem volt sok időnk, kicsit mászkáltunk meg vettünk inni, aztán átmentünk a Nyugatiba. Miután megérkezett Kata barátja, Tomi vissza mentünk Valenék kolesz szobájába, hogy alapozzunk kicsit az esti bulira ^^
És kaptam Valentől egy csodálatos szülinapi ajándékot, a Jakuzák Holdja című könyvet, amit már régebben kis is néztem, szóval Valen igazi gondolat olvasó. (⌒-⌒) Azóta már el is olvastam, és imádtam (*^_^*) Nagyon érdekes, sokszor megdöbbentő és elgondolkodtató könyv volt, ráadásul igaz történet. Biztos, hogy még jó párszor elfogom olvasni. ♥


Katának és Tominak hamarosan indulnia is kellett, mert ők egy 8-kor kezdődő koncertre mentek, Valen pedig neki állt készülődni, miközben az én csodás előadásomban (nem) élvezhette a 2NE1 I'm the Best-et xD
Majd lejött Móni is, és elindultunk a buli helyszínére, a Kashmirba.

Na az utunk az vicces volt, mint a kedvünk is xD A négá csél csálágá éneklést még ekkor is folytattam, amit Valen a villamos megállóig kitartóan tűrt, de ott már elővette a telefont és rajosan arról hallgatunk zenét, így szabadulva meg csodálatos előadásomtól xD
És pár képet is csináltunk.

Kicsit ugyan sötét a kép, de Valennel ♥

Móni,Valen, én

A villamoson sem hagytunk fel a zene hallgatással, sőt már én is beszálltam, így felváltva mentek a zenék, mi pedig énekeltünk is hozzá, nevetgéltünk és fotóztunk, amit a többi utas biztosan nagyra értékelt (⌒-⌒; )

A villamosról leszállva még vettünk egy üveg bort a közeli kisboltban, amit szintén nagyon jó hangulatban elfogyasztottunk, majd elindultunk be a Kashmirba.

Bent mászkáltunk fel alá, de hamarosan Valennek kibicsaklott a bokája, így szegény kénytelen volt az egyik kanapéra letelepedni, én pedig gyorsan szereztem a büféből jeget a pillanatok alatt hatalmasra dagadt bokájára (T_T) Szegényt, nagyon sajnáltam ♥
A következő időben Mónival és Vivivel (Valen szaktársa) felváltva jegeltük a bokáját, valamint ölelgettük és próbáltuk vigasztalni :)
Még több soron hoztam jég utánpótlást és közben Natsuék is megérkeztek. Nevetgéltünk, táncoltunk de mindig vissza járkáltam Valenhez is, így egy ideig ingáztam ^^
Egy idő múlva Valen kezdte úgy érezni, hogy javul a lába, így eltámogattuk a mosdóba, majd pihent még egy kicsit, de azért már táncolhatnékja is volt, így féllábon próbálkozott :)
Közben Kata és Tomi is beugrott egy kis időre, így Valen átment velük a jrock terembe én pedig Natsuékkal táncoltam tovább.
Majd egyszer csak felcsendült Jintől a Test Drive, így rohantam szólni Valennek, akinek egyből felragyogott a tekintete és a sérült lábával is úgy viharzott át a másik terembe, hogy majdnem még én futottam utána xD
Éééééés leadták Matsushita Yuya Super Drive-ját iiiis (((o(*ﾟ▽ﾟ*)o))) Meg még persze rengeteg csodás számot, többek között YamaPi, FT Island, 2NE1 és még sorolhatnám hosszan a listát ♪( ´▽｀)
Viszont a buli vége felé Ji már megint előszedte a tucc-tucc kategóriás számait, amit viszont a fülem nagyon nem tolerál, így Valennel bementünk a rock terembe és letelepedtünk a földre.
Kezdett Valen lába egyre jobban fájni, és úgy látszott, hogy már a zene sem tér vissza a tetszetős kategóriába, így úgy döntöttük, hogy a buli kb utolsó fél óráját kihagyjuk és vissza indulunk a koleszba. Móni összeismerkedett egy nagyon helyes sráccal és végül ő vitte fel Valent a Kashmir lépcsőjén, majd egészen a villamos megállóig :) Onnantól viszont más irányba mentek Vivivel, így Mónival hármasban mentünk tovább. Míg a villamoson voltunk rendben is volt, na de amikor át kellett szállnunk lassan haladtunk, két oldalról támogatva Valent. Megpróbálkoztam felvenni a hátamra, de nem tudod elrugaszkodni rendesen, inkább csak rajtam rántott egyet, így elestünk ^^ Araszoltunk kicsit, majd Móni mondta, hogy ő is megpróbálkozik felvenni Valent, és ez az akció már sikeres is volt, de ő sem bírta messzire elvinni, így bicegtünk tovább. Hogy elérjük a következő villamost, az előttünk haladó srácnak oda szólt Valen, hogy nem vinné-e el a megállóig. Nagyon rendes volt, egyből már kapta is Valent a hátára és felajánlotta, hogy ha szeretné egészen hazáig elviszi xD
Mivel eme nagylelkű felajánlást vissza utasította Valen, miután leszálltunk a koleszig megint két oldalról támogatva jutottunk el, de ekkora mér nagyon fájt szegénykém lába, ráadásul már a másik is attól, hogy egész este azon az egyen közlekedett :'(
A koleszben a portás semmi együttérzést és segítőkészséget nem tanúsított, így végül az emeleti szobájukba vezető lépcsőn egyesével ugrált fel Valen, egyik kezével a korlátba, másikkal belém kapaszkodva.
Az eredeti terv szerint Valennel közösen jöttünk volna haza, és ezt még sokáig így is terveztük, hogy ő biceg én pedig cipelem a csomagjait, de mivel láttuk, hogy ez esélytelen, így egyedül jöttem haza. Próbálták minél pontosabban elmagyarázni hol és mire szállok fel-le. Mivel szinte egyáltalán nem ismerem Pestet kissé tartottam tőle, ráadásul ami a dolgot még tetézte, hogy lemerült a mobilom, így még a telefonos segítség esélye is ki volt lőve. （ﾟдﾟ ）
Szerencsére sikerült teljesíteni a feladatot és eljutni a Népligetig, így 「Mission completed」 （＾◇＾）y

A az egész nap és a buli is nagyon jó volt, csak Valent sajnáltam nagyon ♥
Szegénykém, mint az orvosnál kiderült megint részleges bokaszalag szakadása van. :'(

Nagymama korunkban majd jót fogunk még ezen nosztalgiázva mosolyogni (о>ω<о)