2014. szept. 13.

Felhők felett~



Sziasztok Bogyókák!

Épp a gépen ülök, már végig néztem 3 filmet, megtömtem a pocimat, játszottam is, de már nem tudok mit kezdeni magammal és még hátra van 2 óra a felhők között töltött időből, így úgy döntöttem, az első beszámolóm megírásába kezdek.

Délelőtt 11.40-kor száll fel a gépem. Természetesen, ahogy az már nálam lenni szokott, nem ment minden simán. A chek-innél közölték, hogy túl nehéz a bőröndöm, nem engedik át… Volt már, hogy 5 kilóval volt nehezebb, nem problémáztak. Most bezzeg igen. Így valóra válhatott az a mindig is dédelgetett álmom, hogy a reptér közepén kelljen szétkapni a bőröndömet, lehetőleg a melltartóimat is szemügyre téve… Végül magamra vettem még egy szoknyát, rövidnadrágot és pulcsit. A hátsó fertájam jelentősen megnövekedett ezáltal, csodásan festettem, mi tagadás.

Ezen a kisebb nehézségen miután túlestem már simán ment minden, bár az igaz, hogy jól végig motoztak, mert gyanús volt a rengeteg gönc rajtam xD

Az út Helsinkiig kb 2 óra volt. Kaptunk rágcsát, semmi különös.





Megérkezve egyből megkerestem a beszállókaput, bár bőven volt még időm, egész pontosan 1,5 óra. Beszállás előtt kb fél órával a többiekkel is sikerült összefutni. Egyikünk jegye sem egymás mellé szólt, jól elültettek minket egymástól a galádok.

A következő, már jóval hosszabb út, úgy kb 11 órás volt. A legelső ülést kaptam, rögtön az elit osztály mögött, így kényelmesen tudtam terpeszkedni.
Igazság szerint nagyon fentem a fogam Frozenre vagy az Így neveld a sárkányod 2-re japánul, de sajnos egyik sem volt a filmek listáján. Néztem helyettük Demónát, Csajok bosszúját meg még vmi címét nem tudom filmet.
Mellesleg elég pöpec volt ez a gép. JAL (Japan Air Lines)-al még nem utaztam, de elégedett voltam vele teljesen, bár ez várható volt. Nagyon kedves volt a személyzet, a gép pedig kényelmes, a TV érintőképernyős, a kaja mennyei. Végre ettem megint miso levest *w* Szóval egy szavam se lehet.



A folytatást majd már az előzetes infók szerint a reptértől még 2,5 óra utazásra lévő koliból írom, remélem tényleg lesz net és feltudom venni a kapcsolatot a külvilággal, hogy némi életjelet adjak magamról.

Most pedig nekiállok és megnézem a Hotaru no Hikari moviet, szerintem még épp belefér leszállásig.

És épp meghozták a reggelit, úgyhogy előbb ezt bebúrom és utána nézek filmet. Bár hozzáteszem, hogy én, aki annyit eszik, mint egy fél veréb, még az ebéd okozta jóllakottságtól is nem rég vettem búcsút ^^

Folytatás:
Megérkeztem épségben, minden csidi meg csudi, csak úgy érzem magam, mint akit agyonvertek, úgyhogy mára egyenlőre annyi  a blog, amennyit a gépen összehoztam, folytatás következik holnap terveim szerint :)

2 megjegyzés:

  1. Mázlista vagy, hogy az első sorban ülhettél, mindig arra pályázom, többnyire reménytelenül. Ott legalább kinyújthatja az ember a lábát! A túlsúlyt manapság nagyon szigorúan veszik, nekünk is fizetnünk kellett a múltkor:( Tök cuki vagy, hogy kitetted a ropis dobozos képe (most láttam)t! Érezd nagyon jól magad!!!

    VálaszTörlés
  2. Igen, én is nagyon örültem neki! És már másodjára sikerült kifogni! :D
    Eddig nem kukacoskodtak vele ennyire, de hazafele úgyis postán kell mennie tetemes mennyiségű cuccnak ^^
    Nagyon finom volt, köszönöm <3

    VálaszTörlés