Irány Tokyo~

Sziasztok!

Már több, mint egy hete itt vagyok és már most sok minden történt velem. Az, hogy itt vagyok valahogy egyáltalán nem furcsa, vagy szokatlan érzés. Olyan, mintha mindig is itt éltem volna és egy kis Magyarországon tett kiruccanás után hazaértem volna. Ismerős helyek, ismerős ízek, mintha mindig is az életem részei lettek volna. Az élmények pedig egyre csak gyarapodnak.

Erről az egyetem is gondoskodik, rögtön a második nap elvittek minket Tokyoba. Ráadásul mindent az egyetem fizetett nekünk! Útiköltség, kaja, belépő. Mikor mondták, hogy ők állják az egész napot, eléggé hihetetlennek tűnt, de tényleg így volt. Hátmennyirenagyonaranyosakmár! ♥

Szóval reggel felkerekedtünk (az ébredés elég nehezen ment) és útnak indultunk a hatalmas metropolisz, Tokyo felé. Kawakado, ahol az egyetem és a kollégium is van egy nem túl nagy, de bájos városka Saitama prefektúrában, egy átszállással és kb 50 perc alatt lehet beérni Tokyo egyik legnyüzsgőbb negyedébe, Ikebukuroba.

 

Kawakado állomás

 

Az első napirendi pont Asakusa, az egyik tradicionálisabb városrész megtekintése volt. Itt van a híres Sensouji templom, ahol már volt szerencsém máskor is járni, de újra lenyűgözött, hogy milyen hatalmas és fenséges. Az embertömeg is elképesztő, a templomhoz vezető hosszú bazár/ajándék soron csak tyúklépésben lehet haladni, így sikerült is több csoportra szakadni.

 

 

Ebből a füstből a fejünkre kell legyezni, hogy okosak legyünk *^^*

 

Itt pedig a kis pitlikek segítségével kezet kell mosni, majd inni is lehet belőle. Külső-belső megtisztulás :)

Asakusában voltunk ebédelni is, nagyon finomat ettünk és megkóstoltam valami bizarr zöld színű lötyit is, ami leginkább banán ízű volt, nyamm~ A környéken sétálva rengeteg riksást láttunk, legtöbbjük elég rövid és feszülős naciban volt, hmmm~ :D És olyan comb és lábszár izmaik voltak, hogy ejjha :D Ráadásul úgy húzták a riksát, mintha én egy cső kukoricát húznék magam után pórázon, látszólag meg se erőltették magukat.

Ettünk takoyakit is, ami sült polipot jelent. Egy golyócska, kívül tészta belül pedig a polip csücsül és finom szósz van rajta. A tengeri kaják nem igazán az én műfajom, de ez tényleg finom, csak egy gond van vele. Forró! Rettentő forró! És galád is ráadásul. Kívülről már teljesen elhűlt, viszont amikor a gyanútlan áldozat jóízűen betolja az arcába, akkor a golyó belseje szétégeti az ember belső szájszerkezetét. A japánok szája nem tudom mivel van belülről burkolva, de ők simán falják xD

Takoyaki árus az utcán

Asakusa után Ueno jött. Ott főként egy elektronikai boltba mentünk, mert Livi kamerát akart venni. Végül ébresztőórát vett, ami végül is majdnem ugyan az :D

Na meg a szótárgépekre voltak kíváncsiak a többiek.

 

Hatalmas Frozen plakát *O* Egy Olaf plüssre szert kell tennem ♥

Volt egy üzlet, ahol rengeteg Rilakkuma cucc volt, alig bírtam megállni, hogy ne vegyek valamit *o* De egyenlőre még takarékoskodok ^^

Éééés voltunk purikurát is csinálni *w* Annyian voltunk, hogy alig fértünk be, de azért sikerült összezsúfolódnunk ^o^

Ezután átmentünk Akihabarába, de hogy minek, az számomra rejtély. Csináltunk egy képet és indultunk is vissza az állomásra.Viszont én kiszúrtam egy Book Offot, és indítványoztam, hogy menjünk be, mert szeretnék venni egy Harry Potter könyvet, természetesen japánul. A második kötetet szerettem volna, mert az elsőt legutóbb megvettem japánul és ki is olvastam, így jöhetett a második. Szerencsém volt, találtam, méghozzá potom 200 yenért!!! (kb 500 ft) A Book Offban általában minden sokkal olcsóbb, mert "használt". Hát eddig amiket én vettem, CD-k, magazinok, könyvek, mindegyik újnak nézett ki, volt olyan CD amihez járt ajándék kártya és még az is benne volt. Van, mikor a megjelenés után már 2 héttel megtalálható a CD a Book Offban, szóval baromi használt lehet :D Így az új zsákmányommal boldogan ballagtam tovább, jó lesz nyelvgyakorlásnak/tanulásnak *^^*

 

Végül a nap utolsó állomása a Tokyo Tower volt.  

Már eléggé vacsira járt az idő, így egy kínai egyél-amennyi-beléd-fér étterembe mentünk.

Világossal már ugyan voltam a Tokyo Towerben, de este még nem, így nagyon boldog voltam, hogy megcsodálhatom végre Tokyo fényeit ilyen magasságból is. És nem csalódtam, gyönyörű~ *-* Órákat eltudnék bámészkodni, de ekkora már mindenki rendesen elfáradt, még a japán kísérőink is, pedig nem is voltak gondjaik az időeltolódással. Ekkor mi még rendesen szenvedtünk tőle. Ezen én meg is lepődtem, mert eddig mindig sokkal könnyebben át tudtam állni. ^^

Számomra az lélegzetelállító látvány  ♥

Végül hazafelé vettük az irányt. Az állomáson a vonatra várva eléggé elvoltunk pilledve, a vonaton többen is aludtak hazafelé. ^^

Ancsival ♥

Nagyon jó nap volt, tökéletes indítása az elkövetkezendő időszaknak. És a kis külföldi cserediákcsapatunk is gyorsan összeszokott szerintem :)