AnCafe hun sub

Nyappy~ ☆*:.｡. o(≧▽≦)o .｡.:*☆

Hinától kaptam AnCafe koncert videót, és egyik nap, miközben az AnCafe tagok twitter bejegyzéseit fordítottam beraktam háttérzenének.
Ezt a számukat még nem ismertem előtte, de egyből nagyon megtetszett és éreztem, hogy nekem ezt bizony le kell fordítanom (ﾟωﾟ)
A fordítás gyorsan meg is lett, a felirattal sem küzdöttem sokat, viszont videót is szerezni hozzá nem volt egyszerű feladat és sajna ez elején van pár mp ami nélkül szebb lenne, de csak így sikerült megoldani (*^_^*)

A szöveget külön is kiteszem. Egy helyen eltér attól, amit Miku a koncerten énekel, de mindenhol ezt a szöveget találtam, szóval lehet, hogy Miku bakizott és énekelt rossz sort a koncerten ^^ Viszont ha így van, akkor nagyon ügyesen leplezte a hibát, mert egy pillanatnyi zavar sem látszódik rajta :D

És akkor az eredmény:

AnCafe - Nanairo crayon de egaku hikari magyar felirattal by Kaorin

AnCafe - Hétszínű zsírkrétával rajzolt fény

A várost beborító meleg fény bárminél ragyogóbb és szebb
Hogy ne felejtsem el a hét színnel rajzolt emlékek helyszíneit, folytatom a rajzolást

A fény védett meg mikor elkaptak
Egy ablaktalan szobába bezárva éltem

A képességet, hogy higgyek már rég elvesztettem
Nehéz átölelni a szabadságot

A rajzolva összegyűjtött fények vázlataiból vajon hány lesz még?
Szabálytalanul sorakoznak a hétszínű zsírkréták,
nem tudok finoman rajzolni

A világon szükségszerűen minden jelentést hordoz,
de vajon annak, hogy itt vagyok van értelme?

Az eddigi életemet nem akarom hazugsággá tenni
Vajon időnként megpróbálom becsapni magam?

Ha újjá tudok születni, újra én szeretnék lenni
Legközelebb, ha végig csak téged nézhetlek
Éjszaka is ébren csak téged akarlak figyelni

Még ha van is egy fény, ami megvilágítja az ablaktalan szobát,
A szememben tükröződő világ a feketével azonos
Szeretném az erőt, amivel összezúzom ezt a falat

A város beborító meleg fény bárminél ragyogóbb és szebb
Hogy ne felejtsem el a hét színnel rajzolt emlékek helyszíneit, folytatom a rajzolást

☆ ☆ ☆

újra egyenes frufru～ ☆

Már gondolkodtam egy ideje, hogy megint egyenes frufru-t vágatok, és végre meg is csináltattam *w*

Amúgy is kellett már vágatni a hajam végéből, mert amíg Japánban voltam nem mentem fodrászhoz, ugyanis ott nagyon drága ._.

És akkor a végeredmény:

Valen Csodaországban~ ♥

Yo ~~ （＾∇＾）/

Következő vasárnap végre Valennel is tudtam találkozni ♥
Már nagyon hiányzott Ő is. Japánban töltött időm alatt végig hosszú emaileket folytattunk egymással, de most végre személyesen is kibeszélgethettük magunkat :)

Úgy volt, hogy busszal jön ki hozzánk Csodaországba, de hozta a formáját, és úgy valenesen nem sikerült elérnie a buszt :'D
Már épp indultunk ki a buszmegállóba érte, mikor hívott, hogy anyukája hozza végül, de nem ismerős neki a hely, nem tudja merre tovább :D Végül sikerült megtalálni egymást, és kiderült, hogy jó helyen is voltak, csak nem ismerte fel a terepet xD De így szeretem :D ♥
És így végre megismerkedtem az anyukájával is, aki nagyon-nagyon aranyos :)

Végül bevonultunk a szobámba és Valen is megkapta amiket hoztam neki ajándékba, na meg amiket kért :)
Legnagyobb kívánsága az Akanishi Jin Yellow Gold Tour 3011 DVD volt, méghozzá a photobook-os kiadású, amit sikerült is neki beszereznem, ráadásul a rendes ár feléért ^^ Így még maradt a pénzből, amit küldött rá, amiből mondta, hogy vegyek még neki tradicionális tea csészét :)
Olyan aranyos volt Valen, ahogy örült, visítozott és ölelgetett (⌒-⌒)

Még beszélgettünk jó sokat, de aztán mennie kellett. Kivittük anyával kocsival a buszmegállóba, majd miután elment a busz, még nem ért véget a csodás napom, mert anya átvitt Hinushoz (⌒-⌒)

Eredetileg terveztük, hogy táncolni is fogunk, de valahogy elmaradt xD
Nevettünk sokat, vittem rengeteg doramat Hinának amiket szorgosan másolgatott a gépére, ééééééés végre megrendeltük a gyönyörű szürke kontaktlencséimet *-*
Már nagyon régóta vágytam egy lencsére, még mielőtt mentem Japánba eldöntöttem, hogy ha haza jövök, veszek. Mivel ez a szándékom nem változott (hogy is változott volna, mikor Japánban és Koreában is nem egy embernek láttam? :D) , a kinti fizetésemből annyit direkt tettem félre, hogy tudjak venni. Neko mondott egy jó honlapot, ahonnan ő is szokott vásárolni és jó áron árulnak éves lencséket, így onnan rendeltem, ráadásul a szállítási költség is nagyon baráti volt. Köszönöm Neko a honlapot és Hina a segítséget ♥

Szóval csodás nap volt, végre találkoztam Valennel és Hinánál is voltam :) ♥

バイバイ～ ☆

Egy csodás nap Pesten ♥

Yo~~~ (⌒-⌒ )/

Haza értem a nagy és csodás út után, kipihentem magamat, az idő érzékelőmet is sikerült vissza állítani 7 órával, így 5 nappal haza érkezésem után megint útnak indultam, de most csak Pestig, hogy találkozzak újra Nekoékkal *-* ♥

Hinával mentünk fel busszal és út közben jól kibeszéltünk mindent :D Közben pedig Japánból hozott cuki csoki nyalókát majszoltunk :D

Miután felértünk hamarosan Lana is ott termett kutyusostól, mivel ő szolgáltatta az alibit Lanának, aki kutya sétáltatás címszóval tudott, sajnos csak rövid időre csatlakozni hozzánk.
Miközben a többiket vártuk, Lana közölte, hogy a telefonomon függő sok minden közül a maci milyen csúnya xD Miután megköszöntem a bókot, felvilágosítottam, hogy akkor is fog belőle kapni egyet, ugyan is ilyet minden barátnőm kap, mert ezek koreai macik, tradicionális népviseletben :3
Végül a többiek is megérkeztek és megismerkedtem Bibuval is, akiről már annyit hallottam :)

Nagyon-nagyon jó volt végre megint látni mindenkit, hiányoztatok ♥

Hina, Neko és Lana még a nyáron megtanultak egy táncit, hogy majd felveszik vidire és elküldik nekem, de mivel ez komplikációk miatt meghiúsult, most előadták a buszpályaudvar közepén :D


Nagyon aranyosak voltak, és minden bizonnyal így gondolták a körülöttünk lévő emberkék is :3
Majd ha ezzel nem hívtuk volna fel eléggé magunkra a figyelmet, következett, hogy Neko és én beidőzítettük a fényképezőgépeinket és egy kuka tetején elhelyezve fotózkodtunk ( ´▽｀)


Végül átvonultunk a parkba, így Nati, Lana kutyusa is tudott futkosni, Lana meg utána xD
Itt következett az ajándék osztásom :) Igyekeztem mindenkinek olyasmit beszerezni, aminek úgy gondoltam örülni fog, remélem sikerült is ^^ De úgy tűnt, hogy igen :)
A CD-ken, újság/cikkeken kívül megkapta mindenki a maga csúnya koreai maciját is xD Szegénykéket azóta is így emlegetjük, de Lana telóján azért ott lifeg ♥


A közös kép itt sem maradhatott el, aztán sajnos Lanának mennie kellet :'(


Mi pedig útnak indultunk SugarShop-ba, ami awww~ *w* csak úgy sugárzik belőle a cukiság, nagyon édes, szó szerint is, mivel egy édességeket, sütiket áruló üzletről van szó :)
Először a földszinten néztünk szét, és hát volt is mit :D a hatalmas gumicukros falat hoztam volna haza legszívesebben úgy, ahogy volt （＾◇＾）de volt ott még sok csuda dolog, mint Rilakkuma plüss (Uepi imádná *-*), meg olyan krémek, szájfények, amik színes muffin alakú tégelykékben voltak *-*
Végül az emeleten leültünk és bele vetettük magunkat a süti választékba, bár nagyjából egyértelmű volt, hog M&M's-es tejberizst fogunk rendelni (*ﾟ▽ﾟ*) A csokis tejberizs épp elfogyott, így vaníliással kértük, és valami isteni volt *w*


Ahogy kihozták egyből mindenki elnémult és lelkesen majszolt （＾∇＾） És egyből rájött mindenkire a kockulás is, hiszen közölni kellett a világgal FB-n, hogy ilyen csuda helyen vagyunk és milyen jó itt nekünk ^^

Végül a mosdót is meg kellett csodálnunk, hisz az is cuki *w* A kézmosók környéke cukorkákból és nyalókákból van kirakvaaa~ *-*

Még kísérletet tettem a fotózásra, de Hina a Chi pénztárcája mögé bújt, míg Neko mögém, így csak én látszom a képen xD
SugarShop-ból a WestEnd felé vettük az irányt.
Miután megérkeztünk szét is váltunk, mert Neko és Chino elmentek Neko kendo cuccáért, Bibu pedig találkozott egy barátjával, így Hinával ketten indultunk neki a Westendnek.
Először egy boltban nézelődtünk, ahol sok szép mindent láttunk és álmaim táskáját is kinéztem magamnak *-* Kár, hogy megmarad csak a kinézés szinten xD
Aztán elmentünk venni Hinának fülhallgatót, amit gyorsan ki is sikerült választani, nem így az üdítőnket xD Mert már rendesen megszomjaztunk, ezért lementünk venni üdítőt, de vagy fél óráig válogatunk, hogy melyik is lenne a megfelelő számunkra ^^ Végül az epres Capy mellett döntöttünk :) nyammm~

Utána figyeltünk bishi-ket is, de elmentek mi meg már igen csak szerettünk volna leülni, így neki álltunk keresni egy helyet, de már mindenhol ültek, így próbálkoztunk a szuggerálással is, de nem jártunk sikerrel (⌒-⌒; ) Végül csak találtunk magunknak egy üres kanapét :)
De nem sokéig ücsörögtünk, mert telefonált Neko, hogy vissza értek, így elindultunk lefelé, de kiszúrtunk egy hatalmas Sushi feliratot, így gyorsan vissza is fordultunk és megnéztük magunknak közelebbről is a helyet :)
Végül mire mi le értünk ért oda Bibu és Yoru is, akit akkor ismertem meg ^^
Innen irány volt a tető, ahol táncoltunk IkeIke-t is, és Neko iszonyat aranyosan denszelte a 2NE1 - I'm the Best-et *-* Édes volt tetőtől talpig jrocker szerelésben, miközben kpop-ra ropja :D
Yoru pedig tudja a SHINee - Lucifert *-*
Közben pedig majszoltunk nagyon fincsi sütiket, amiket Chino és Bibu sütött~ （＾∇＾）

Sajnos hamarosan a többieknek indulni kellett a vonathoz, így mennünk kellett. Nekot, Chinot és Bibut kikísértük a villamosig és búcsút kellett vennünk tőlük T_T
Viszont így egyedül kellett Hinával vissza jutnunk a Népligetig. A küldetés pedig sikeresen teljesítve lett :D Büszke vagyok magunkra ( ´▽｀) / Mivel metróval mentünk, kénytelen voltam "lyukat jegyeszteni" xD
A Népligetbe még ki jött Lana, de akkor mi már a buszon voltunk, viszont az indulásig volt még idő, így kitaláltuk, hogy elsőnek én szállok le Lanához, aztán cserélünk és Hina. Viszont a busz előbb indult, mint ami ki volt írva, és a sofőr felparancsolt a buszra. El lettünk rabolva ！(◎_◎;)
Így az előzetesen vásárolt sajtburgereinket gyorsan be is nyomtuk, hogy ha már elvagyunk rabolva legalább éhesek ne legyünk :D Rendkívül gyanúúúús volt :D
A hazafelé úton a szökést tervezgettük, és sikerrel jártunk :D A végállomásig szólt a jegyünk, de már leszálltunk a Széchenyiben, mert anya hívott, hogy mamánál van és haza visz minket. Így átjártunk a sofőr eszén ( *｀ω´) Micsoda furfang :D
Majd ahogy elindultunk mama felé, láttunk megint valami gyanúúúúsat. Egy vérfarkast! Csak macskának álcázta magát, de mi átlátunk az álcáján!!! ( *｀ω´) Aztán pedig 2 biciklist, jujjj...
Aztán jött csak az igazi ijedelem xD Egy srác jött velünk szemben, és mikor épp megjegyeztem, hogy milyen gyanús, egy hírtelen mozdulattal vissza fordult és hátra szaltózott egyet egy villanyoszlopon xD Ez tényleg hirtelen jött, és megijesztett xD

Naggyon-nagyon jó nap volt!!! Még sok ilyet, annyi különbséggel, hogy Lana is tudjon végig velünk lenni ♥

A végére pedig Hina kedvéért egy kép a nyakfétisemnek hódolva, leginkább a jobb felső képpel *-* ♥Látod Hina, nem hagytam magam eltéríteni (＞_＜) Csak a végére egy kép *-*

Sayonara~

Yo~~~

Már megint szörnyen el vagyok maradva (￣◇￣;)

Miután vissza értem Tokyo-ba, és a reptéren is minden rendben ment, hazafelé vettem az irányt.
Épp lecsüccsentem és tettem el a pénztárcámat, mikor a vonaton mellettem ülő középkorúnak tűnő nő befanolta a pénztárcámat, amin akkor még ugye Jang Keun Suk virított, viszont emellett Louis Vuitton mintás is, ami engem a legkevésbé sem érdekel, ha nem JKS lenne rajta, biztos nem vettem volna, de a nő teljesen oda volt, hogy nem csak JKS de LV is xD

Imádtam Koreában lenni, de azért jó érzés fogott el újra az ismerős vonaton ülni és ismerős nyelvet hallgatni, feliratokat látni ^^ Végre értettem, miről folyik a téma körülöttem :) Kicsit olyan érzés volt, mintha haza értem volna (⌒-⌒)

2 órás út vezetett hazáig.
Ki már nem igazán pakoltam a bőröndömből, mert egy hét múlva sajnos újabb nagy út állt előttem. Irány volt vissza Magyarország .___.

Az utolsó egy hetemet még azzal töltöttem, hogy járkáltam erre-arra és beszereztem pár ajándékot, CD-ket a barátaimnak :)
Október 31.-én, hétfőn jöttem haza. Hogy Ayaka is eltudjon búcsúzni tőlem, a tervezettnél előbb jöttek haza Koreából, már szombaton. Vasárnapra terveztek nekem egy búcsú vacsit, így a szombati nap a pakolásé volt.
Seung-chan eljött és figyelemmel kísérte hogyan kerülnek a cuccaim vagy a bőröndömbe, vagy ami már nem fért, az egyszer csak valamikor postán érkező dobozba, amiből kettő is lett végül ._.
Egész nap elment vele, hogy össze pakoljam a holmijaimat. Nem is sejtettem, hogy ennyi minden van o.O Persze sejthettem volna, mert már a földrengéskor is ott hagytam kb a felét, és ugye vissza megint teli bőrönddel mentem, és erre jöttek még pluszba az ott vásárolt és a sulis dolgok is.
Így végül a megengedett 20kg-os súlyhatárt 6kg-val átléptem, és nagyon reménykedtem benne, hogy ha szépen mosolygok, nem kell ráfizetnem majd a reptéren ^^ Az 5kg-ra bekorlátozott kézipoggyászom végül 4 táskából állt, ami kb egyenként tette ki a megszabott súlyt, plusz a dweajitokki-m ^^ Úgy néztem ki, mint valami málhás szamár, és ha nem segítettek volna kijutni a reptérre, biztosan meg is szakadtam volna xD

Még tartott a pakolás, de már kezdett alakulni (◎_◎;)

Miközben pakolásztam Ayaka és az anyukája is megérkezett Koreából.
Ayaka vett egy iszonyatosan cuki pandás sapit *-*
Seung-chan nem igazán akart benne fotózkodni, viszont én szívesen pózoltam （＾∇＾）y


Aztán még mindig csak pakoltam. Azt hittem, már sosem fogok a végére érni, de végül csak összeálltak a csomagjaim.
Este Seung-chant kikísértem az állomásra, majd másnap délelőtt megint mentem elé.
Annyira aranyos volt, hogy vett nekem és a barátaimnak ajándékot ^^

Ezeket a szörnyecskéket kaptuk, és össze lehet kapcsolni a kezüket *-*

A nagyot kaptam én ^^

Ayaka és az anyukája isteni finom vacsit készítettek, és kaptam búcsú ajándékot is, többek között egy órát, hogy mindig mutassa nekem a Japán időt :) ♥

Sali

Tortilla, nyammm~

A desszert mochi (rizstésztából készüls édesség) volt, amit Seung-chan hozott ^^

Barackkal és édes bab krémmel volt töltve.

Nagyon jó hangulatban telt a vacsi, és még mindig nem tudtam felfogni, hogy az az utolsó este amit ott töltök. Valahogy azt hittem, hogy sosem jön el az utolsó este, és örökké fog tartani ez a csodás pár hónap. Fantasztikus volt, hogy ott lehettem és hatalmas hálával tartozom Ayakáéknak is, rengeteget tettek értem ♥

Végül le kellett feküdni, mert másnap korán keltünk, hogy időben kiérjünk a reptérre. Még a reggeli közben sem éreztem úgy, hogy pár óra múlva tőlük nagyon messze, a világ másik felén leszek.
Végül búcsút vettem a kis lakástól, ami nagyon a szívemhez nőtt, a szobámtól, az utcától és az állomástól is.
Ayaka anyukájától Ikebukuro állmáson vált kétfelé az utunk. Őt is nagyon megszerettem, mindig nagyon aranyos és Arashi dalokat énekel :D
Ayaka és Takeshi a Nippori állomásig tudtak elkísérni. Sajnos ott búcsút kellett vennem tőlük, és már akkor tudtam, hogy nagyon fognak hiányozni ♥
Még jó ideig pityeregtem is a vonaton, tovább zötykölődve a reptér felé Seung-channal együtt.

Megérkezve becsekkoltam, szerencsére rendben volt minden :) A 6kg-os plusz súlyra nem kellett ráfizetnem, és nagyon aranyosak voltak :) Mivel ugye speciális jegyem volt, kicsit több adminisztrációval járt a dolog. Ez idő alatt jól elbeszélgettem a csajjal, miután befanolta dwaejitokki-mat, ami végig velem utazott ^^ Aztán tovább beszélgetve YamaPi is szóba került, és teljesen oda volt, hogy Ő a námbör vánom :D
A hátralévő időben ettünk egy hamburgert, majd Seung-chantól is búcsút kellett vennem. Akkor is elpityeredtem, de szerettem volna mosolyogva búcsút venni Japántól, így igyekeztem vissza fojtani a könnyeimet, és sikerült is. Végül mosolyogva integettem egy utolsót Seung-channak, miután eltűntem volna az ellenőrző kapuk sűrűjében.

Ott is minden rendben volt, nem szóltak a sok kézipoggyász miatt ^^
A repülőn most először nem ablak mellé kerültem, hanem a középső sor, középső ülésére. Egy nagyon kedves idősebb hölgy utazott a jobb oldalamon, akivel időnként beszélgettünk. A bal oldalamon egy középkorú férfi volt, ő nagyjából végig aludta az utat xD
Valamennyit nekem is sikerült aludnom, főleg, hogy most a filmválaszték sem volt valami csodás, és a Verdák 2. része annyira unalmasnak bizonyult a számomra, hogy sikerült is elaludni rajta.


Míg a laptopom le nem merült néztem a Back-et, utána pedig a You're Beautiful-t olvastam, ugyan is megjelent a filmből kivágott képkockákból készült képregény formájában *-*

A kajcsi sajnos kevésbé volt japános, mint oda úton, de azért fini volt.

Ez az út most nem tűnt olyan hosszúnak, de azért jól esett már leszállni a repülőről Bécsben.
Ott is minden rendben ment az átszállásnál. Az ellenőrzésnél jót nevettek rajtam, először az egérke formájú táskámat, majd dwaejitokki-t látva xD

Nagyjából 20 percet vártam, mire be lehetett szállni. A közelemben egy japán család ült. Élveztem, hogy még hallgathatom a nyelvet egy kicsit ♪( ´▽｀)

Végül a bécsi gép is felszállt és 50 perc múlva már landoltam is Magyarországon. Kerítettem gyorsan egy kocsit, majd rövid várakozás után a csomagom is felbukkant a többi között. Felpakoltam azt is a kocsira a többi csomagommal együtt, dwaejitokki-t pedig a tetejére ültettem, így őt látták meg anyáék elsőnek, mikor kifordultam és hangos visításban törtek ki. Rögtön neki is mentem a saroknak xD
Végül aztán csak kiküzdöttem magamat, a körülöttünk állók meg csak pislogtak, hogy mi ez a nagy visítozás xD
Jó volt újra látni mindenkit, és még Lana is kijött elém, igaz úgy szökött meg otthonról xD ♥

Ezzel haza értem, és véget értek a Japán útról készült beszámolók :( :)
A blog tovább megy azért, de már csak az itthon töltött időkről. Persze csak egy időre, mert biztosan fogok én még menni a Felkelő Nap Országába ;)

A végére így festett az egy évvel ezelőtt még üres kis útlevelem:
Japán és koreai matricák díszítik ♥

新年

♪ ☆ ♪

Mindenkinek nagyon-nagyon Boldog Új Évet Kívánok!!!

\（＾∇＾）/

明けましておめでとう～
良いお年を～

♪ ☆ ♪ ☆ ♪ ☆ ♪ ☆ ♪ ☆ ♪ ☆ ♪ ☆ ♪ ☆ ♪ ☆ ♪