2011. szept. 25.

Matsushita Yuya Super Drive Concert~


Haza értem Matsushita Yuya koncertről, és annyira übercsodálatosanszuperfantasztikus volt, hogy azonnal neki is kellett állnom leírni blogba, igaz van még 3 kimaradt bejegyzésem ^^

A kapu nyitás 17 óráról volt, ezért úgy gondoltam 16 órára oda megyek. Így is volt :)

Az utolsó szakaszán az utamnak a Yurikamome nevű vonat vonalon mentem, ami csak azért érdekes, mert ez egy kicsit speckó vonal, ugyan is se nem a föld alatt, se nem a földön levő síneken halad, hanem végig magasan, a város felett levő síneken, és gyönyörű róla a kilátás *w*

A magasban lévő sínek

Útközben természetesen végig Yuya számokat hallgattam, és mikor itt haladtam pont az egyik nagy kedvencem (azért nagy, mert az összes száma kedvenc ) szólt, méghozzá a "Donna toki mo", ami egy régi dal feldolgozása, és nagyon szép *w* Pont illet a látványhoz :) ♥
Itt is a szám, hogy miközben olvassátok, legyen mit hallgatni :D



Az állomástól könnyen oda találtam a koncertnek helyet adó Zepp Tokyo-ba :)
Mikor oda értem már voltak jó páran. Először is az árus pultot céloztam be, ahol vettem egy uchiwa-t *w* (uchiwa= legyező, a szeretett idol képével)
Ezután lecsüccsentem és befaltam a nasit, amit Ayakatól kaptam :D
Közben két lelkes fan a Super Drive, vagyis a koncertnek nevet adó, egyik legújabb szám dalszövegét osztogatta, hogy majd visszatapsolásnál ezt énekeljük :D

Jegy, uchiwa, dalszöveg

Mikor közeledett az idő, elkezdtek valamit bemondani, amit én figyelmesen hallgattam, ugyanis Ayaka mondta, hogy majd a jegyen szereplő sorszámnak megfelelően lehet bennünk, amit majd mondanak. Fel is álltam, hogy jobban lássak, és képben legyek mi van, de még csak tájékoztató volt, amit végül nem igazán figyeltem, mert az eddig mellettem ülő hölgyemények most észre vettek, és ennek hangos "kawaii" (cuki) felkiáltásokkal hangot is adtak :D Kettejük meg is kért, hogy lefotózhassanak xD
Beszélgettünk kicsit, majd egyikük elszaladt, mert barátnője elé ment. Ez a barátnő hozta a jegyét is, és ekkor derült ki, hogy ők a 129-130-as sorszámú, míg én a 134-es számú jegyet birtoklom, ergo egyszerre fogunk bemenni :D Megint csak szerencsém volt, így tuti nem bénázom el :D Hihi~
Így is lett, hárman szépen beálltunk a sor elejére, és gyorsan sorra is kerülünk :D Viszont bejutásnál szét szakadtunk.
Mindenki iszkolt befele, hogy minnél jobb helyre kerüljön. Ezt tökéletesen sikerült is teljesíteni, ugyan is a MÁSODIK sorba sikerült helyet találnom *w* Komolyan, alig hiszem el *w*
A mellettem álló két csajszival a várakozás idejében össze ismerkedtem ^^ Nagyon aranyosak voltak mind a ketten, Ayaka és Tomoko. :)
A tömeg egyre csak gyülekezett, a helység egyre jobban megtelt, majd a koncert kezdése előtt bemelegítésnek volt egy elő együttes kb 20 perces mini koncerttel. Egy lány banda volt, a BRIGHT, és nagyon jó zenéjük van *w* És ehhez még nagyon jól is táncolnak, szóval tökéletesen megalapozták a koncertet ^^

És aztán elkezdődött a koncert *w*
Yuya gyors támadást indított a közönség ellen, és egyből a "Super Drive"-al kezdett *w*



Első hallásra imádtam ezt a számot, és élőben milyet tomboltam rá, wúúúú~ *w* Na persze bizonyos keretek között, mert még is csak japán közönség vett körül xD
Ezután gyors közönség köszöntés következett, és jöhetett a következő szám.
Későbbiekben sem kímélte a rajongókat Yuya-kun, csupa pörgős számmal indított, amit a táncosok még jobban feldobtak *w* Most a 4 srácot kiegészítette még a bemelegítő lányegyüttes 4 tagja is ^^
A negyedik szám után elsötétült minden, majd kékes fényben kezdett derengeni a színpad, mindenki feszülten várta mi fog következni, és ezt még elkezdték fokozni egy aláfestő zenével is. Végül kialudt a kény fény, és Yuya, valamint 4 táncos körvonala rajzolódott ki a teljes sötétségben a ruhájukra erősített világító fénycsöveknek köszönhetően. A lányoké pirosas színben pompázott, és engem táncoló mézeskalács emberkékre emlékeztettek xD Tudjátok, "csak a gumicukor gombot neee~" XD Yuya színesebb volt, de főként a zöld uralta az öltözékének világítását, a kalapjáét teljesen :) Yuya a fenti színpadon, míg a 4 táncos lány a rendes színpadon táncoltak. Tetszett, látványos volt *w*
Fokozatosan a lassabb számokba fordult a koncert. Az egyik legszebb az volt, mikor egy Michael Jackson számot énekelt *w* Ezt a közönségbe benyúló "T" alakú színpad meghosszabbításon tette, így kb 2 méterre lehetett tőlem, és tökéletesen láttam minden apró rezdülését, még azt is ahogy az izzadság cseppek folytak le a nyakán ^^ fuhuhu~ :D
Eközben csak Yuya volt megvilágítva, a színpad többi része sötétbe burkolózott, és miközben minden tekintet Yuya-ra tapadt, becsempésztek egy szintetizátort a színpadra. Ebből egyértelműen tudtam, csak is az egykori debütáló száma, a "foolish, foolish" következhet, és így is lett *w* Gyönyörűen énekelte, miközben kísérte saját magát, majd pár perc után átkeverték és a gyors változatát is hallhattunk *w*
Még kaptunk pár számot, mint pl a "Trust Me"-t (sajnos tracklistet nem találtam, és nem tudtam megjegyezni a számok sorrendjét tökéletesen ^^"), és időnként kijött a "T" alakú színpadra is, és egyik ilyen alkalommal rápillantottam az előttem táncoló táncosra is, aki valószínűleg azon mosolyoghatott éppen, hogy "jééé, külföldi", majd mikor ránéztem még jobban elvigyorodott xD
Egyik szám közben pedig a kalapot, amit viselt behajította a közönségebe :D Mázlista, aki elkapta *w*
Majd bemutatta a táncosokat, akik egyéni rövid táncokkal kápráztattak el minket. Tényleg nagyon tudnak *w*
Ezzel véget ért a koncert, na de a közönség nem hagyta olyan könnyen lerázni magát, és elkezdte vissza tapsolni Yuya-t, miközben először azt skandáltuk, hogy "Yuuuya, yuuuya", majd a "Super Drive"-ot :D Hát megdolgoztatott minket, csak sokára jött vissza :P

4 szám után következett egy kis beszélgetős rész. Megköszönte, hogy sokan eljöttünk, esetleg valaki messzebbről is. Erre egyik csaj hangosan bekiabálta, hogy "Okinawaaa~", majd a rajtam kívüli egyetlen külföldi, hogy "Kanadaaa". Hát csak muszáj volt nekem is "Hangarii"-t kiáltani, amire válaszként Yuya annyit fűzött hozzá, hogy "Hangarii? Sugoku tooku kara ne~" Vagyis Magyaroszág? Nagggyon mesziről" ^^
Majd mondta, hogy tudja nem tartozik ide, de mindenki épségben átvászelte a tájfunt? :D Ő épp otthon volt, így simán megúszta :)
Ezután arról beszélt, hogy biztos mindenkinek vannak szerelemmel kapcsolatos tapasztalatai. És van, hogy szakítás után jövünk rá, hogy még is csak szeretnénk azt a kapcsolatot. A következő számot ilyen érzésekkel írta, ez volt a "Back to Love".

Végül még vagy 4 számot megint lenyomott (igen, 8 ráadás szám :D Ő se gondolta komolyan, hogy vége, csak ránk akart ijeszteni :P) köztük az egyik gyönyörű lassú számát is, ami közben csak a terem közepén lógó diszkógömb szolgáltatott fényt hulló fénypontok formájában, ami kissé olyan érzést keltett, mintha lágyan hullana a hó. Gyönyörű volt *w* Közben Yuya lassan kisétált a színpad elejére, és leült, a lábát lelógatva a színpadról. Így énekelte végig az egész számot. Eszméletlen szép volt *w*
Majd búcsúzóul kaptunk még egy pörgős számot.
Persze a közönség ezt nem hagyta annyiban, és másodszor is vissza tapsoltuk :D

Elsőnek a lányokat kaptuk vissza, akik (szerintem) az egyik saját számukra nyomtak egy ütős táncot, majd Yuya is megjelent és egy kis tánc tanulással indított, amit mindannyian a refrénkor vele és a táncosaival táncoltunk :D Volt itt még "Paradise" is, amire emlékszem. ^^ És azt hiszem itt volt a "Secret Love", aminek a rap részénél megjelent a színpadon SHUN is, mint vendég ^^

Végül megkérdezte, hogy jól érezzük-e magunkat, nem vagyunk-e még fáradtak. Persze a válasz hangos tiltakozás volt, mert alap hogy nem voltunk azok :D Kérdezte, hogy akkor nem baj-e, ha beszél egy kicsit, mert szeretne nekünk mondani pár dolgot :) Természetesen ezt nagy örömmel fogadtuk :D
Sok mindenről beszélt, többek között, hogy igaz, már vége a nyári szünetnek, és holnap mindenki megy dolgozni vagy suliba, de tekintsük ezt a koncertet a szünet utolsó napjának és érezzük nagyon jól magunkat. Na meg hogy ez a turné utolsó helyszíne, amit nagyon sajnál, de van egy meglepetése, amit most jelent be itt elsőnek, még hozzá, hogy novemberben több koncertje is lesz *w* Sajnos azokra nem tudok menni, de így is nagyon örültem neki ^^
Aztán megkérdezte, néztük-e a nem régiben befejeződött dorama-jat, az Asu no Hikari wo Tsukame2-t. Na náá *w* imádtam ^^ Ha néztük, akkor biztos emlékszünk arra a focista babára amit Ren kapott a dorama-ban Nozomitól. (Yuya karaktere volt Ren, és a suli focicsapatában játszott. Nozomi, a barátnője volt, aki kézzel készített neki egy helyes kis focista babát, ami mindig a táskáját lógott) Kapott egy olyat, csak kicsit nagyobb kiadásban egy rajongótól, és ha véget ért a koncert feltétlen nézzük meg ^^ És erről jut eszébe, hogy akikkel együtt játszott a dorámában, ma eljöttek, hogy megnézzék a koncertet, és fentről, az elkülönített részről velünk élvezik a koncertet! *w* Persze ezt mindenki hangos sikongatással fogadta, én tekingetett hátra fele. Ekkor Yuya megszólalt, hogy "Ne hátra, itt vagyok!" xD
Sokszor lehetett rajta nevetni, viccelődött sokat ^^
Végül megosztotta velünk, hogy egyik álma volt, hogy a Zepp Tokyo-ban koncertezzen. Mióta debütált fokozatosan nőtt a koncertjeinek teret adó helyszín, és nagyon boldog, hogy végre ide is eljuthatott. Én pedig olyan boldog voltam, hogy pont egy olyan koncertjére jutottam el, ami az egyik álmát váltotta valóra *w*
És nagyon megköszönte a támogatást, mert nekünk is köszönheti, hogy valóra vált ez az álma ^^ Annyira imádni való volt ♥

Ezután megint tánctanítás következett, hogy Yuya-t idézzem, para-para mozdulatokat tanultunk :D Ebben a legédesebb az a rész volt, amikor az egyik mozdulatot "ganbaru póz"-nak nevezte :D ekkor hatalmas vigyorral néztünk egymásra a mellettem álló Tomoko-val :D amúgy koncert közben többször is összevigyorogtunk ^^
Végül Naturally és zárásnak a "4 Seasons", aminek a refrénjének a táncát mindenki jól ismeri, így megint volt együtt táncikálás :D Valamint előkerültek koncert előtt vásárolt sál formájú koncert törölközők (már aki vett ugye^^) és ezt pörgette mindenki a feje felett, természeten Yuyával és a többiekkel együtt :) A szám vége felé az egyik táncos két nagy táska ilyen törcsit hozott, amit Yuya lelkesen dobált a közönségnek ^^ Sajnos egyet sem sikerült megkaparintani ._.
Ezzel elköszönt tőlünk másodszor is, de a közönség, immár harmadszorra, megint vissza tapsolta :D
Én már pont kezdtem pánikba esni a búcsúzásnál, hogy itt a vége, és a "Honesty"-t nem énekelteeee~ Nem csak azért imádom, mert nagyon jó, hanem mert azzal a számmal indult a Yuya iránti rajongásom. Vagyis először csak a zenéje iránti, Ő maga csak kicsivel később kezdett el foglalkoztatni ^^ Így nagyon rosszul érintett, hogy pont ezt a számot hagyja ki. És még sem! *w*
Vissza tapsolásnál közölte, hogy ez most már tényleg az utolsó utolsó utolsóóóó szám, és lenyomta a "Honesty"-t *w* Ezzel tökéletessé téve a koncertélményemet *w* Már a törölköző sem tudott érdekelni, ezt a szám többet jelentett a törölközőnél :) Hányszor álmodoztam róla, hogy ezt a számot élőben halhassam és megtörtént *w* Yuya, nagyon-nagyon köszönööööm~ ♥

És akkor itt a szám is a PV-vel:


Ezzel tényleg véget ért a 3 órás koncert ^^ Még egyszer bemutatta a táncosokat, és megköszönte hogy ott vagyunk és támogatjuk.
Valamint hozzátette, hogy mindenki nagyon vigyázzon magára haza felé :)
Felsorakoztak mind egymás mellett a táncosokkal, Yuya középütt. Zene elnémul, megfogták egymás kezét. Yuya körbe nézet, majd a mondta, hogy reméli egy ilyen nagy helyen is elér majd a hangja mindenkihez ^^ Majd még utoljára mikrofonba, megköszörülte a torkát, és immár mikrofon nélkül egy hatalma "Arogatou gozaimashita", vagyis "Nagyon szépen köszönöm"-el és meghajlással búcsúzott el tőlünk.
Majd levonultak a táncosok, közben felcsendül a "Super Drive", hogy kivonuláskor se legyünk zene nélkül ^^ Yuya is távozott a színpadról, csak még össze szedte a vizét, közben pedig édesen dudorászta a szöveget :D
Ekkor következett volna, hogy a közönség is kivonul, de mivel fény lett a teremben megpillanthattuk az "Asu no Hikari wo Tsukame2" szereplőit is, akik hevesen integettek nekünk, többek között a sorozat Kouske-je, és Otchan sem maradt ki ^^ Ekkor mindenki hangosan kiabálta, hogy "Otchan!Otchan!" és sehogy sem akart fogyatkozni a tömeg :P Ekkor már bemondták, hogy legyük szívesek kifáradni, de hasztalan volt ^^ Így végül Otchan hátra sétált, valószínűleg Yuya-hoz :P
A tömeg is elkezdett kifelé haladni, és én is Tomoki-ékkal :)
Bejövetelkor kötelező volt üdítő vásárolni, vagy is akkor csak az arra feljogosító érmét kaptuk meg, de a gyors hely érdekében sokan nem váltották be, köztük én sem, de a koncert végére azért rendesen kiszáradtam, így célba vettem az üdítős pultot, ahol hamarosan meg is kaptam az üveg narancs levemet, és hozzá egy üvegre erősíthető Zepp Tokyo feliratos, üdítő tartó szalagot, ami koncert közben nagyon praktikus lehetett azoknak, akik beváltották előre az üdítőjüket :)

Tomoki-ék kint megvártak, és még megnéztük a lufis, hatalmas virágcsokort, amit Yuya kapott, és amiben ott csücsült az a bozonyos focista baba is :D Aztán még email címet cseréltünk, és csináltunk közös képet :)
Egy rövid szakaszon együtt mentünk, majd szétváltak az útjaink ^^

Csodálatos élmény volt, az egyik legnagyobb. Yuya végig nagyon közvetlen volt és végig együtt volt a közönséggel. Érezni lehetett, hogy nem csak mi szeretjük őt, hanem Ő is szereti a közönségét :)
A számait imádom, a táncok is profik, a beszélgetős részekben viccelődött, kicsit megosztotta velünk az érzéseit, és még Otchan is ott volt :D Tökéletes koncert volt *w* Az első percétől az utolsóig élveztem. ♥
Ezután is nagyon-nagyon sok sikert Matsushita Yuya-nak!!!

Ezek pedig már itthon készült, "Pózolj Matsushita Yuya uchiwa-val" képek :D

優也くん!
ライブはすごく楽しかったです。最高でした。

ありがとうございました!!!

私はこれからも、いつも応援していますよ~

2011. szept. 24.

az utolsó nap Kamakura-ban :)

Yooo~

Utolsó nap Kamakura-ban Enoshima-szigetre mentünk. Ez egy Kamakura melletti kis sziget, amit egy hídon átsétálva könnyen meg lehet közelíteni.

Nagyon szép, az egész szigeten a természet uralkodik. A fél napot ennek a szigetnek a körbe járásával töltöttük :)
Szépséges régi templomokból se volt hiány, na meg hőségből sem ^^
Gyönyörű helyeken mentünk végig, de végig szét akartunk olvadni, olyan meleg volt @_@

Az útvonal bejárata
Sztem helyes az a sárkány ott a boltív felett :)
Az egyik helyen lehetett pénzt bedobni a képen látható négyzet alakú valamibe, de ez a próbálkozása egyikünknek sem járt sikerrel xD
Kilátás Enoshima-ból Kamakura-ra *w*
A híd, amin keresztül jöttünk
Ezen az úton haladtunk, még lefelé :D
Kb 2 órán át gyalogoltunk mire a tengernél lyukadtunk ki :) Gyönyörű volt, kedvem lett volna csobbanni egyet :)
Mivel itt véget ért az út, vissza is ugyan azon az úton lehetett menni, ami azért volt öröm, mert ez egyet jelentett tömérdek lépcső megmászásával ^^" Mire felértünk a tetejére rendesen lógott a nyelvünk ^^

Ezt a helyes cicát vissza felé láttuk heverészni :)
Elég sok cicus mászkált szabadon, békességben. Mindegyik szép és jó húsban van, ezért szerintem kell lennie gazdijuknak is :)
Tokyo-ban is amúgy hasonló a helyzet, forgalmas helyeken is látni nyugodtan heverésző macsekokat (=^.^=)
Egyik helyen, ahol sokat járok, van egy apró vendéglő szerű, ami előtt kis házikója is van a cicusnak, és mindig látom :) Meg is szoktam simizni időnként :D Majd teszek fel róla is képet :)


Egyik helyen nagyon ügyes mutatványos szórakoztatta az embereket, és mi is megálltunk kicsit pihenés képen egy kicsit :)
Miután kifújtuk magunkat, tovább indultunk és lassan a végére is értünk a sziget bejárásának :)

A közeli tengerpart felé vettük az irányt, amiben ugyan meg nem mártóztunk sajnos, de azért azt nem hagyhattuk ki, hogy bele ne gazoljunk combig :D Hatalmas hullámok voltak, így a szoknyám végül csurom víz lett, de pillanatok alatt meg is száradt, addig meg legalább hűsített kicsit ^^
Imádom tengert *-* Jót játszottam benne :D



Ezután meg majszoltunk még egy jégkrémet, majd elindultunk utolsó állomásunkhoz, ami a híres, óriási Buddha szobor volt :)

Obama is járt itt, meg is örökítettem az egyik üzlet falán díszelgő képösszeállítást róla ^^


Tényleg hatalmas volt, nagyon tetszett :)

Kicsit utána kerestem a neten, remélem helyes infókat találtam :)

A kamakurai Nagy Buddha egy hatalmas, Amida Buddhát formázó kültéri bronzszobor.

A szobrot valószínűleg 1252-ben öntötték, egy Joko nevű szerzetes ötlete alapján, aki adományokat is gyűjtött a cél érdekében. A szobor készítője One-Goroemon és Tanji-Hisatomo volt. A szobornak eredetileg egy templom adott otthont, de ezt 1495-ben elmosta egy szökőár, azóta áll a Buddha a szabad ég alatt. Az 1960-61-es felújítások során megerősítették a szobor nyakát és lépéseket tettek annak érdekében, hogy képes legyen ellenállni a földrengéseknek.

  • Tömege: 93 tonna (a szobor belül üreges)
  • Magassága: 13,35 méter
  • Az arc hossza: 2,35 méter
  • A szemek távolsága: 1 méter
  • A száj szélessége: 0,82 méter
  • A fülek hossza: 1,90 méter
  • A két térd közötti távolság: 9,10 méter
  • A hüvelykujjak átmérője: 0,85 méter

Miután ki fotózkodtuk magunkat, egy nagy fa hűs árnyékába telepedtünk le kb 1 órás pihenőre. Ennek a vége fele kezdtem érezni, hogy mintha nem lenne minden rendben a közérzetemmel, de gondoltam, csak a meleg. Viszont miközben a haza felé tartó vonatunkhoz mentünk, kezdtem kicsit fázni, és egy kis szellőtől is libabőrös lettem, kb, 35°-os melegben o_O
Végre aztán oda értünk az állomásra, a vonat is megérkezett, amire felszállva én be is vágtam a szunyát. Időnként felébredtem, de nagyjából végig aludtam.
Haza érve ki is derült a probléma forrása, majdnem 39°-os lázam volt @_@
Ayakától kaptam gyógyszert, az éjszakát többnyire végig szenvedtem, de másnap reggelre lement a lázam és eltudtam menni suliba :)
Kb még 1-1,5 hétig köhögtem, de szerencsére lázam már nem volt ^^

Fantasztikus 3 nap volt, nagyon jól éreztük magunkat, és gyönyörű helyeket láttunk *w*

bai-baaai~

2011. szept. 21.

tájfun

Yo~~

Még vagyok elmaradva pár bejegyzéssel, majd jönnek azok is, de most ugrunk egy kicsit a jelenre ^^

Ma csak 2 óránk volt a suliban megtartva, mert haza küldtek minket, ugyan is hatalmas tájfun tombol Japánban :S

A haza térés igazi harc volt. Mivel elfogyott a víz itthon, a vonatról leszállva az állomáson lévő hipermarketben vettem egy két literes vizet, meg némi ebédnek valót. Még reggel Valen kérésére vettem egy Frau magazint is, ehhez jött még hozzá a könyvhordozóm. Szóval rendesen megvoltam pakolva.
Az állomáson egyre többen álldogáltak abban a reményben, hogy csillapodik a tájfun. Feltételezem azóta már megunhatták, mivel egy cseppet sem enyhült a vihar.

Ahogy kiléptem az állomás biztonságot jelentő épületéből, rögtön szembesülnöm kellett vele, hogy itt esernyőnek nem sok hasznát veszem. Ezt bizonyította a mindenfelé heverő elhalálozott esernyők jelenléte
is. Így, hogy az enyém ne jusson ilyen sorsa, gyorsan össze is csuktam. Ezzel egy időben rögtön változás állt be a fejszerkezetemben, és úgy néztem ki, mint aki most lépett ki a zuhany alól. Nem túlzok, tényleg néhány másodperc leforgása alatt bőrig áztam. A fejhallgatómat hipp-hopp lekapta a fejemről egy óriási széllöket. Gyorsan be kellett látnom, hogy ez bizony nem fejhallgató barát időjárás, így jött a következő küzdelem, hogy a szél által cibált szatyraim egykébe bele tegyem a fejhallgatómat. Ezt mind persze a tájfun közepén, mivel beállásra alkalmas hely nem volt.
Így próbáltam volna sebes léptekkel haladni, ha tudtam volna. Először is, nem láttam semmit. Alig tudtam kinyitni a szememet, olyan erővel vágta az arcomba az esőt a szél. Úgy éreztem magamat, mintha zuhany alatt
állnék, csak ott szélvihar nem társul hozzá. Ezután jött, hogy mikor végre résnyire sikerült kinyitni a szememet, bele folyt a szempilla spirál, kellemes csípős érzést okozva ezzel -.- Most mondhatjátok, hogy kell nekem szempillaspirálozni tájfunkor, de reggel erre azért még nem számítottam. Nem vagyok túl jártas tájfun ügyileg, és az eddigiek sokkal barátságosabbak voltak, és esernyő bevetésével szárazon megúsztam a dolgot. Most viszont még a bugyimból is szó szerint csavartam itthon a vizet, és a cipőmben tanyát ütöttek ebihalak és társaik :S
A nem túl könnyű cuccaimat rendszeresen kiakar
ta tépni a kezemből a szélvihar, és mert miért is ne, szembe szél volt, ezzel a haladási sebességemet jelentősen csökkentve.
Egy élmény volt, komolyan.. Úgy éreztem magamat, mint valami katasztrófa filmben... Sok autó is lehúzódott az út szélére, és várt.
Az iskola, és sok cég is azért küldte haza az alk
almazottait, mert mert ha esetlegesen leállhatnak a vonatok is.
Na ez azóta már több vonalon meg is történt, többek között azon a vonalon is, amelyiken én járok. Szerencsém volt, mert nem sokkal azután állt le, hogy haza értem ^^ Pont, mint a földrengéskor, akkor is ez volt a helyzet.
Viszont rengeteg ember ragadt a sz állomásokon :S
Ez a video Shibuya állomáson készült, ahol egy fa rádőlt egy taxira :S


A házban is durván hallatszik a vihar, néha még érezni is lehet a széllökéseket. Remélem hamarosan véget ér, és mindenki sértetlenül megússza. :)

És végül egy gyönyörűséges kép, a gyönyörűséges fejszerkezetemről, mire haza értem:



szerk. - Sajnos úgy hallottam, 6 ember meghalt :'(

Helyzetjelentés vége :)

Bai-baai~

2011. szept. 8.

a medúzák aranyosak *w*

Yoo~

Második nap Kamakurában nem olvadtunk szét, mert a nap nagy részét a kellemesen lehűtött aquarium-ban töltöttük. :)

Előre vásárolt jegyeink voltak, így megúsztuk a hosszú sorban állást :D

Gyönyörű volt ez is *-* A tenger élővilága tényleg lenyűgöző *-*
Szundikáló polip :)
Ez két mega méretű rák volt. Nem gondoltam, hogy létezik ekkora rák o_O Kb akkorák voltak, mint egy nagy testű kutya (>.<)
Annyira cuki volt ez a cápa féleség *w* Nekem a pofijáról az "Így neveld a sárkányodat"-ból a főszereplő sárkányka jutott eszembe ^^ Csak az óriási szemek hiányoznak :D
Az imádni való pingvinek sem maradhattak ki *w*

Az egyik kedvenc részem a hatalmas aquárium volt, amiben rengeteg különféle élőlény úszkált, és időnként egy búvár is csatlakozott hozzájuk :) Az állatok már jól ismerték, tudták hogy biztosan tartogat vmi finomságot a számukra :D


A kedvenceim a medúzák és a csikóhalak voltak *-* Sajnos a csikóhalakról nem tudtam olyan fotót készíteni, amin látszik is valami, viszont a medúzácskákról igen *-* Annyira szépek szerintem, nagyon tetszettek. Be kell valljam, teljesen lenyűgöztek ^^ Voltak nagyok és egészen aprók is. Rengeteg időt eltudnék tölteni azzal, hogy csak nézem és csodálom őket.
I ♥ medúzák

A ráják is helyesek voltak, olyan alul a szájuk, mint egy mosolygós arc :3

A következő dolog, ami teljesen magával ragadott, az a delfin show volt *-*
Annyira édesek voltak *-* És teljesen összhangban az idomárukkal. Végig vidáman teljesítették a kért feladatokat, sőt még utasítás nélkül is szívesen produkálták magukat és ugrándoztak a show kezdete előtt :)
Majd elkezdődött a show. Két édes fókával indítottak, akik integetéssel köszöntötték a közönséget, majd puszit is nyomtak idomárjuk orcájára :D És természetesen a fincsi jutalom halacska sem maradhatott el :)

Majd következtek a delfinek. A kedvenc részem az volt, mikor az egyik idomár magasról fejest ugrott a medencébe, és kicsivel később egy delfin által a magasba lökve, ott szaltózva egyet került ismét a felszínre *-*
Végezetül bemutatták a delfineket, és mindegyik levágott egy ugrálós parádét, ami végig hagos "wááá~" meg "wooo~" és taps kísért a lelkes közönség részéről :)

Ezzel viszont véget ért az itt tett látogatásunk és megint csak vonatra szálltunk, hogy megkeressük és elfoglaljuk a szállásunkat, mert hogy az előző napitól eltérő helyen szálltunk meg :)

Ez most inkább fotó blogra sikeredett, de ez olyan, amit látni kell :)

つづく
vagyis folytatjuk :)

bai bai~