Komasai \(^o^)/

Sziasztok!

Lassan már szokásossá válik, hogy azzal kezdem a bejegyzéseimet, hogy nem volt időm írni, ezért az elmaradás ^^ És ugyan már december eleje van, úgyhogy a hosszú hiátus után most visszaugrunk egészen november legelejére (ez így leírva szörnyen hangzik, hát hogy telhet ilyen gyorsan az idő!?)

Készül a plakát, Ágival alkottuk :)

Ezek a lámpionok
már jó pár nappal előbb jelezték,
itt bizony készül valami :)

A kultúra napja Japánban november 3, mivel hogy ekkor született a hajdani Meiji császár és ennek alkalmából országszerte bunkasai, vagyis kultúra ünnep nevezetű eseményeket tartanak.
Ebből mi sem maradunk ki, 3 napos iskolai fesztivál volt az egyetemen, aminek mi is aktív résztvevői voltunk. A mi bunkasai-unk neve komasai volt, ugyanis egyetemünknek két kabalája van, méghozzá két orrszarvú! Hogy miért pont ez az állat ne kérdezzétek, passz ^^ Szóval Jou-kun és Koma-chan a két kabala, így született meg a Koma-chan + bunkasai = komasai elnevezés, ahol a japán diákok által adott műsorok és felállított kajás standok mellett a külföldi cserediákok a saját országukat bemutató standon várták az érdeklődőket, valamint műsorral is előrukkoltak. Így hát a fesztivált megelőzte több próba is, mivel dalolnunk és táncolnunk is kellett. Valamint plakátokat készítettünk, amiket még előző este is éjszakába nyúlóan hoztunk össze. Másnap pedig reggel mentünk és nagyjából röpke fél nap alatt feldíszítettük a helyszínt. Alapanyag volt hozzá bőven, sok mindent kaptunk az egyetemtől, na meg mi magunk is hozzáadtuk amink volt, így került végül a hosszú asztalra népviseletbe öltöztetett babától kezdve a karikás ostoron és a rubik kockán át a piros paprikáig mindenféle magyaros dolog. Mindenki szorgoskodott, hogy csinos kis magyar standot alakítsunk ki, még TV-t is szereztünk, méghozzá akkorát amekkorát még nem sűrűn láttam, és mikor meghallottam az összeget, amennyiért hozzá lehet jutni egy ilyen "kis kütyühöz", majdnem popsira is estem. 2 és utána hat darab nulla, yenben! (100 yen kb 230 ft, az éppen aktuális árfolyamtól függően) Szóval szép kis summa az ára. És ezt a TV-t kellett nekünk átvinni egyik épületből a másikba, zuhogó esőben. Jól be is borítottuk ponyvával, majd körbevettük esernyőkkel, így végül sértetlenül ért a helyszínre, hogy a következő 2 napban a Magyar népmesék menjen rajta magyarul, japán felirattal.

Másnap reggel megérkeztünk a helyszínre és magyar népviseletet ötlöttünk, ki otthonról hozott sajátot, ki az egyetemtől kapott kölcsön. Érdekes az élet, hogy egy ilyen messzi országba kellett jönnöm ahhoz, hogy először legyen rajta a saját országom népviselete ^^

Ancsival mosdó fotó, mert az ugye kell

A (majdnem teljes) magyar csapat

Ilyen se volt még, vörös rúzs, rajtam!
Nem áll jól...

Egy megnyitóval kezdődött az esemény, az elmaradhatatlan beszédek ugye most is voltak és az egyetem hajrá lányok csapatától is láthattunk egy élvezetes előadást, nagyon ügyesek *w*

Már gyönyörűen sárgultak a levelek az őszi időben :)

Az első két napban nem igazán volt időnk kiélvezni a fesztivált és szétnézni, ugyanis a standnál vártuk az érdeklődőket és válaszolgatunk a kérdésikre. Első nap Taka és Reo is eljöttek, mind a kettőjüknek nagyon tetszett :) Velük azért egy kicsit meglógtam és körülnéztük és ettünk némi finomságot is :) Reo pedig végig paparazzisat játszott és minket fotózott ^^

hamm, egy falat~

Zenzai, avagy édes babkrémből leves szerűség
A látszat ellenére finom volt ^^

A bubble teák megörökítésének pillanata

És az eredmény

Gabi és a rubik kocka, a srácok jól összekeverték neki ^^

Az egyik stand, ahol 10-20-30 yenért árultak régi japán édességeket

És az egyetem vett is nekünk belőle *w*

A fejszerkezetem kriminális, de olyan édes kép lett ♥︎

Ancsi, Koma-chan, Jou-kun és én ^^

Okonomiyaki fesztiválos kiadás~
Ugyan ránézésre nem olyan, mint egy okonomiyaki étteremben,
de az íze ugyan olyan finom! :)

Crepes, mert édesség az kell! *w*

A maláj pult egy kis részlete

Az előadásunkat megnézni még Taka szülei is eljöttek!
Frenetikus előadásunk menete:
1. Tavaszi szél
2. Érik a szőlő, megspékelve némi csárdással
3.Erdő, erdő, erdő
4.Béreslegény
5. hogy legyen némi popkultúrális is: 67-es út
6. Magyarország
és zárásként egy kis tánc, az Ördög útja volt terítéken. A terv az volt, hogy először csak mi táncoljuk, aztán bevonjuk a közönséget is. Beépített embernek pedig ott volt Taka és Reo, előtte megtanítottam nekik a lépéseket, hogy őket látva hátha a közönség többi tagja is megtalálja hozzá a bátorságát. Nem is volt gond, nagyon sokan beálltak táncolni, alig fértünk el :) Úgy tűnt nagyon élvezték az előadásunkat, főleg amikor már nagyon begyorsult a tánc és alig lehetett tartani a tempót :D Valamint a közös tánc is sikert aratott :)

Nagyon élveztem a különböző nemzetek sokaságát, a malájok standja egészen elképesztő volt! Talán a nemzetközi összevegyülés egyik legérdekesebb része az volt, amikor a malájok második nap nem csak simán eltáncolták a táncukat, mint első nap, hanem utána meg is tanították és közösen táncoltuk, mindenki a saját népviseletében. Ezt rettenetesen élveztem és utána még sokáig roptam egymagam is a dallamot dúdolva ^^
Jaya, az egyik maláj lány pedig csinált hennát és Ancsival mi is csináltattunk. Már régóta kiakartam próbálni és most meg is ragadtam a lehetőséget :) Jaya nagyon ügyes, gyönyörűen megcsinálta a kiválasztott mintát, ráadásul a lelkesedésünket látva olyan aranyos volt, hogy nekünk adott egy megbontatlan henna tasakot is, hogy tudjunk csinálni magunknak is ^^

A fesztivál második napján az elsővel megegyező volt a program a nap zárásaként az elpakolással, ugyanis a 3. napon végre már mint vendégek tudtunk részt venni :)

Ancsi ezen a napon már nagyon fáradt volt, úgyhogy nem tartott velünk, így Li-chan, Gabi, Ági és én mentünk át. A terv az volt, hogy megnézzük a melyik fiú tudott a legjobban lánynak beöltözni versenyt, de elnéztük az időpontot és sajnos így lekéstünk róla, pedig igen szórakoztatónak ígérkezett xD
Így először is szétnéztünk kicsit és vettünk egy kis finomságot is, én takoyakit *w* Valamint felmentünk a könyvtár 9. emeletére megcsodálni a kilátást és készíteni pár képet, majd a rózsakertben, ahol még ekkor is gyönyörűen virágoztak a rózsák napfürdőzés közben egy jót beszélgettünk.

Látkép a 9. emeltről

Látkép egy másik oldalról

Gabi, Ági, Jou-kun, Koma-chan, Lí és én~

Koma-chan~

Tökéletes figyelemfelkelők :D

Takoyaki, vagyis sült tészta gombócok belül polippal

Minden nap ettünk crepest!

A 3. nap végére a bejáraton lévő hatalmas ideiglenes fal megtelt emlékekkel :)
Csak az első 2 nap alatt kb 500 látogatónk volt!

Visszatérve a fesztivál forgatagába még megnéztük a hajrá lányok aznapi előadását is, amit a szél ugyan megpróbált bojkottálni, de szerencsére Kei-chanék résen voltak és megelőzték a dolgot :D Utána pedig az egyetemi tánccsapat tánc párbaját néztük meg, teljesen odavoltam értük *O*
Hip-hop, break, locking, freestyle, szóval maga a mennyország!

Itt is egy videó róla, ami Li készített, elején a hajrá lányokból is némi ízelítővel:

A videó és Li beszámolji egyébként megtalálhatók a blogján, amit szerintem érdemes olvasni ;)

http://szovaljapan.blogspot.hu/

A sok munka  ellenére, vagy inkább azzal együtt nagyon élveztem a fesztivált,  jó volt sok emberrel és más kultúrákkal is találkozni, új tapasztalatokat szerezni, ráadásul kicsit úgy érzem, hogy összébb hozta a külföldi diákok csapatát. A fesztivál óta mindenki lelkesen mosolyogva köszön a másiknak ha összetalálkozunk, az "onheya" pedig már rendes köszönéssé nőtte ki magát a koreai fiú előadásának köszönhetően :D

Nagyon jól éreztem magam végig, hatalmas élmény volt, köszönet érte az egyetemnek, hogy megszervezte! :) Remélem, ha már résztvevőként nem is, de vendégként lesz még alkalmam eljönni a jövőben a Komasaira! :)