Sziasztok~
Tudom, hogy annyira gyorsan jönnek az bejegyzések egymás után, hogy követni is alig bírjátok, de "máris" itt egy újabb.
Március utolsó napján felkerekedtünk Ancsival és irány Tokyo. Szokás szerint Ancsi volt a program főszervezője, mert szeret szervezni én pedig szeretem ezt élvezni, úgyhogy tökéletes párosítás :D
Első állomásunk a Tokyo Stotck Exchange volt, vagyis a tőzsde világába nyertünk egy kis bepillantást.
A belépés ingyenes, mindössze egy rövid nyomtatványt kellett kitölteni és már meg is kaptuk az igen kedves személyzettől a "visitor" kártyánkat ami a nyakungban lógott ott tartózkodásunk ideje alatt.
Először egy olyan terembe mentünk be, ahol régi papírok, iratok és eszközök voltak kiállítva. Majd innen fel az emeletre, ahonnan láttunk egy éppen zajló ünnepséget. Valamint egy hatalmas, üvegfalú, henger alakú termet. Itt volt a mega kivetítő is, amin pörögtek a számok, a számítógépek mögött pedig serényen dolgoztak az emberek.
Egy órát tölthettünk el körülbelül itt, majd indultunk tovább.
Az volt az eredeti terv, hogy innen lesétálunk a Sumida folyóig és annak mentén el Ryogokuba, hogy megnézzük az Edo-Tokyo Museumot.
Ez így is lett, csupán némi kitérővel. Ekkoriban már elkezdődött a cseresznyevirág virágzás és egy aranyos kis sétányra bukkantunk, aminek nem bírtunk ellenállni, így végig sétáltunk rajta és élveztük a csodás látványt. Sokan voltak akik elemózsiával érkeztek és az út két oldalán, direkt erre a célra kialakított helyeken vertek tábort és ettek-ittak, élvezték a jó időt, a természet nyújtotta szépséget és egymás társaságát.
Szintén így volt ez a közelben lévő Hamacho Parkban is, amit szintén útba ejtettük és ami még gyönyörűbb volt! Itt sok család is volt, a gyerekek vidáman futkostak a kutyusok pedig lesték mikor jut egy-két falat nekik is. Hihetetlen idilli volt a hangulat :) Egész nap eltudtam volna ücsörögni a fák alatt és csak élvezni, hogy ott lehetek, hogy süt a nap, hogy hallom a gyerek kacajt és hogy virágba borult cseresznyefák vesznek körül. Itt megpihenve megettük a magunkkal vitt ebédünket is, majd lassan továbbindultunk.
Egy rövid insta videó: klikk
A park rögtön a Sumida folyó partján terült el. A folyó mentén folytattuk az utunkat, aminek a túloldalán található Ryogoku, a következő célpontunk.
Engem kellemes, nosztalgikus emlékek kötnek Tokyo ezen városrészéhez, hiszen mikor először jöttem Japánba, akkor az itt található Manabi nyelviskolában tanultam fél évet. Így ha erre visz az utam időnként, akkor mindig előjönnek a szép emlékek. :)
Az Edo-Tokyo Museum mellett vagy inkább mögött található a hatalmas sumo csarnok, ahol rendezni szokták az országos és nemzetközi versenyeket is. Ryogoku erről is híres, hogy ott laknak a sumosok :) Anno, iskolába menet nem egyszer esett meg, hogy egy sumo birkózó tekert velem szembe a biciklijén :)
Így megnéztük azt is kívülről és egy pici ingyenes kiállítást is megtekintettünk.
Ezt követően már tényleg, az eredeti tervünknek megfelelően az Edo-Tokyo Museumba mentünk. Nem drága, nekünk egyetemistáknak csak 480 yen a belépő, viszont olyan szerencsénk volt, hogy 4 napig ingyenes volt a látogatás és mi pont ennek a 4 napnak az utolsó napján mentünk. Így ingyen jutottunk be, ráadásul sokkal jobb volt, mint arra számítottunk.
Egy hatalmas épületről van szó, ahol, mint azt a neve is mutatja, a megtekinthető kiállítás témája Edo (Tokyo régi neve, Edo- vagy Tokigawa-kor 1600–1867) valamint későbbi nevén már Tokyo.
Van több épület és egy nagy híd is ebből a korszakból. Mikor megérkeztünk éppen egy előadás zajlott, amit a hídról tökéletesen láttunk. Ezt követően indultunk neki, hogy felfedezzük a helyet és bizony pár órát el is töltöttünk ezzel. Láttunk maketteket, korhű házakat berendezve, volt amelyikbe be is lehetett menni. Voltak korabeli eszközök, olyanok is amiket ki lehetett próbálni, például hogy milyen nehéz lehetett a halat vagy vizet cipelni egy rúd két végén lógó vödörben és hasonlók. Majd tovább haladva fokozatosan közeledtünk a jelen felé. Itt is kilehetett próbálni dolgokat, mint riksába ülni vagy épp régi biciklire.
Nagyon érdekes volt, csak kapkodtuk a fejünket és sok új dolgot is megismertünk. Nagyon tetszett, jó lenne majd még visszamenni újra. :)
Mindenkinek szívből tudom ajánlani, aki Tokyoba látogat, mert tényleg olcsó és sok Japánnal kapcsolatos érdekességet lehet látni, tapasztalni :)
Elég érdekes fazonú kis viskó ez a múzeum
Lent zajlott az előadás
Makettek
Itt lehetett próbára tenni az erőnket
Újabb makettek, engem teljesen lenyűgöztek ^^
Az egyik kedvencem: akita kutyus ugatja a varnyút, wuff~ wuff~~
Az átlagos Edo-kori emberek életútja
Ancsi erős!
Egy elég nagy hajó makett
Ez hatalmas volt, majdnem a plafonig ért
Makett megint
Itt már haladunk a korban, lóval vontatott villamos!
Micsoda bicaj!
Nem is olyan nagyon régi lakás :)
De még angol wc nem volt ;D
Megérkezve a jelenbe szobalány ruha
és különféle utcai divat stílusok, amiket egy kijelzőn nézhettünk.
Mire itt végeztünk jól eltelt a nap, de még azért átmentünk a közelben lévő Asakusábha is, mert gondoltuk, hogy ott felszállunk egy kis hajóra, ami a Sumida folyón megy, hogy azt is kipróbáljuk. Viszont sajnos addigra már nem volt jegy, így átmentünk a szintén közelben lévő SkyTree-hez, mert a mellette lévő Solamachiban dolgozik Taka. Nemsokára szünete volt, így azt megvártuk és beültünk egy Starbucksba Taka indítványozására. Miután kicsit kifújtuk magunkat és megittuk a finom itókánkat mi haza indultunk, Taka pedig vissza dolgozni.
Nagyon-nagyon jó nap volt, rengeteg szépet és érdekeset láttunk :)
Ebben a bejegyzésben már megint többnyire a képek dominálnak, de remélem azért azokat is szeretitek, úgyse vagyok valami briliáns író *^^*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése