Sziasztok!
Vége a márciusnak és én még csak a hónap elején történtek beszámolójánál tartok. Mentségemre legyen szólva, rendesen kihasználjuk a szünetet és sokat megyünk erre-arra, így nincs időm írni, amiről lehetne pedig egyre csak gyűlik. Ez persze jó, így nem is panasznak szánom, csak helyzetvázolás volt :)
Még van egy hetünk hátra a szünetből, amiből időnként azért az iskola is elbitorol pár napot. Vagy egy újabb unalmas konferencia, vagy holnap orvosi vizsgálat, már megint. Gondolom ez minden félévben van, mert előzőben is volt. Ha ennyi idő alatt tüdőbajos lettem, akkor az holnap kiderül. Arra is kíváncsi leszek, hogy megint 3 centivel kevesebbet mérnek-e, mint otthon voltam :D Nem mintha nem örülnék, ha vesztettem volna a magasságomból, de erre egyenlőre kevés esélyt látok, majd egy 30 év múlva már valószínűbb lesz.
Nem is tudom hogy lyukadtam ki ennél a témánál, mert valójában a bejegyzés első és rövidebbik felében egy Shibuyába tett, nem túl hosszúra nyúlt kiruccanásunkról akartam nektek mesélni, amit
Eredetileg hosszabbra terveztük a napot, de csúnya borús időnk volt, az eső szinte végig szitált a nap folyamán.
Ancsi először járt Shibuyán, így a Hachi szobornál kezdtünk, amin ezúttal egy szalag is díszelgett, hiszen a hűség jelképévé vált Akita kutyus előző nap volt 80 éve, hogy az állomás közelében meghalt. Mellesleg nem rég tudtam meg, hogy nem temették el, hanem a tokiói Nemzeti Természettudományi Múzeumban van kiállítva a preparátuma.
Az esőben nem igazán volt kedvünk mászkálni, de azért kicsit sétálgattunk Shibuyán és benéztünk a Bunkamura elnevezésű hatalmas épületbe is, ahol mindenféle kulturális események, kiállítások, előadások szoktak lenni. Láttunk is pár előadást ami érdekesnek kínálkozott, de elég borsos az ára.
Egy 100 yenesbe is beugrottunk, mert hatalmas, fél kilós mennyei finom csokis kekszet lehet ott kapni *^^*
Majd az aznapi fő célunk felé vettük az irányt, a Pokemon Cafe felé!
Csak időszakosan állt a nagyérdemű rendelkezésére ez a kávézó, mindössze pár hónapos nyitva tartásra kalibrálták. Mindenféle pokémonos külsőbe bújtatott finomság volt a kínálatban, amit előzetesen az interneten végig is böngésztünk. Nem éppen az olcsóság tárháza volt, de gondoltuk egyszer élünk! És ha azt a menüt választjuk, amihez a bögre ajándékba jár, akkor még tárgyi emlékünk is marad a pénzünkért cserébe. Ez a tervünk hamar szertefoszlott, ugyanis megérkezve a helyszínre az üzlet előtt lévő menü táblán a kiszemelt menü áthúzva és SOLD OUT felirattal volt kidíszítve. A következő momentum, ami nem derített minket jobb kedve, amikor megláttuk, hogy a várakozási idő 4 órahossza!!! Azért téptünk sorszámot és a közelben kialakított várakozó helyen leültünk egy kanapéra, de a sor sehogy sem akart fogyni, mi pedig végül feladtuk.
Viszont láttunk egy igen érdekes próbafülke megoldást, amiért már megérte betérni ide. Az egész plüss macikból volt kirakva, úgyhogy az öltözködő jó pár mackó szempár kereszttüzében próbálhatja fel a kiszemelt ruhadarabot :D
Az állomás felé menet még benéztünk a híres Shibuya 109-be is, ahol számomra furcsa volt, hogy egészen csendes volt az előző tapasztalataimhoz képest. Valószínűleg akkor épp akció szezon lehetett, ugyanis minden üzlet előtt, sokszor szócsővel felerősített hangon kiabálták a lányok az aktuális akciókat egymást túlharsogva. Sokuk kis sámlira vagy kis létrára mászott fel és onnan kiabált lelkesen, bár esetenként már kissé rekedten. Ezek a lányok most nem voltak, így számomra meglepően csendes volt a hatalmas pláza, mely mind az ég felé, mind a föld alá is nyújtózkodik üzletekkel zsúfolt emeleteivel.
Főként a d.i.a üzletbe szerettem volna bemenni, na nem vásárlási céllal, mert csillagászati áron lehet kapni egy falatnyi felsőt is, bár tudnék válogatni. ^^ Viszont az utóbbi időben nem is olyan rossz d.i.a gyűjteményt alakítottam ki, ráadásul potom pénzekért szereztem a cuccaimat az internetről. Az egyik felsőt azért adta a lány 300 yenért, mert ki volt szakadva az oldala, amiről fotót is mellékelt. Szemügyre vettem és rögtön láttam, hogy én ezt úgy megvarrom, hogy senki nem mondja meg, hol volt lyuk. ^^
Ezen a napon is d.i.a felső és öv volt rajtam, amit az egyik kedves eladó lány észre is vett és hatalmas vigyorral már közelített is felém. Megköszönte, hogy az ő boltjuk termékeit viselem és megmutogatott pár gyönyörű darabot a jelenlegi választékból *-*
Még kicsit körbe néztünk más emeleteken is, majd haza indultunk.
Nem úgy alakult a nap, ahogy terveztük, de azért nem szórakoztunk rosszul, így is sokat nevettünk, mert nekünk az nagyon megy :)
Azt hiszem Hakonet viszont a következő bejegyzésbe fogom leírni, mert ez hosszabb lett, mint azt terveztem ^^"
Szóval folyt. köv. kb 2 óra múlva~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése