Onsenezés Hakonéban~

Sziasztok!

Itt a megígért folytatás és ezúttal már tényleg a Hakonéban tett kis kirándulásunkról lesz szó :)

Délelőtt indultunk a Limited Express Romancecar elnevezésű vonattal. Ezúttal is gyönyörű tájakon robogott át velünk a vonat, nagyjából 2 óra alatt meg is érkeztünk Hakonéba, az onsenekről híres városkába.

Megérkezvén rögtön egy kis finomságot vettünk, amit az állomás mellett árultak. Mind a ketten igen édesszájúak vagyunk, így sosem tudunk ellenállni, ha lehetőség adódik némi nyalánkság elfogyasztására. ^^

Az onsen, ahol a foglalásunk volt az állomásól nem messze, nagyjából 10-15 perc gyaloglásra volt ugyan, de nagyjából egy óra alatt érhettünk oda, mert folyton megálltunk gyönyörködni a tájban és a fényképezőt is sűrűn kattogtattuk.

Hakone egy nyugodt, természetben gazdag vidéki városka, nekem a barátságos hangulatával és idilli környezetével gyorsan belopta magát a szívembe.

 

Láttunk egy lila hajú riksás srácot is, még mondtam is Takának, hogy "Wow, azt nézd, milyen jó lila haja van!" majd elkattintottam egy paparazzi képet róla. Pár óra múlva ért a meglepetés, amikor az egyik Hakonéról instagramra feltöltött képem alá kommentált az egyik japán haverom, hogy látott ma Hakonéban. O__O Mutatok Takának egy képet a haveromról, hogy ő látott ma minket. Nekem eddigre már ki is ment a fejemből a lila hajú srác, ellenben Takának beugrott, hogy hát a riksás fiúnak is lila haja volt, mint Rionnak. Kiderült, hogy tényleg ő volt az :D Ez igencsak meglepett, mert nem gondoltam, hogy részmunkaidőben riksát húzogat. Állandóan olyan képeket tölt fel, amiben a stúdióban a zenével foglalatoskodik és piros, lila, fehér vagy éppen szőke hajszíneket váltogat, valamint hipp-hoppos cuccokban mászkál. Nem éppen így képzeltem el a riksás fiúkat a magánéletükben, de ez is csak azt mutatja, hogy nem szabad a külső alapján megítélni valakit :)

Megérkezve az onsenhez, ami hatalmasabb volt, mint képzeltem, először is a mögötte található területet jártuk be.

Két gyönyörű vízesés is volt ott, mind a kettőben hatalmas koik úszkáltak, valamint szabadon kacsák is éltek ott, akik vagy a vízben úszkáltak, esetleg napoztak egy nagy kövön, vagy a bátrabbak a közelünkben totyogtak.

A nap is gyönyörűen sütött, már kezdte megmutatni az erejét és langyosan melengetett. Hihetetlen nyugalmat és harmóniát sugárzott magából a hely a gyönyörű környezettel, a békés állatokkal és a víz csobogásával. Ott úgy érezte az ember, hogy semmi rossz nem történhet, mintha egy másik világba csöppentem volna.

Egy elég meredek kő lépcsősoron fel lehetett menni nagyjából 5 perces mászással egy kis szentélyhez is, ezt sem hagytuk ki :)

Az onsen épületébe belépve rögtön megváltunk a cipőnktől és egy kis szekrényben kulcsra zárva hagytuk őket. Ezt követően jelentkeztünk be, ahol megkaptuk a kulcsunkat és a yukatáinkat.

A nagy, közös medencébe már ekkor be is mehettünk volna, de mivel ugye nem koedukált a hely, így külön kellett volna válnunk. Külön-külön pedig nem volt kedvünk fürdőzni, így ameddig a saját kis onsenünkbe bemehettünk, felfedeztük a helyet. Találtunk egy olyan termet, aminek az egész fala üveg volt és a hátsó vízesésekre nyújtott kilátást, így kicsit itt megpihentünk.

A lift padlója tatamis volt!

Gyorsan eltelt az idő és már mehettünk is a privát kis onsenünkbe.

Egy kis aranyos szoba fogadott minket csappal és tükörrel ahol öltözni lehetett. Innen nyílt egy üvegajtó mögött a kis fürdőnk. Faléc padló, ami alatt eltudott folyni a víz. Természetesen ahogy itt illik, volt egy zuhanyzó rész is, hogy mielőtt az ember elmerülne a forró vízben, lecsutakolhassa magát. A szokásos tusfürdő, sampon, balzsam is ki volt készítve.

Egy óránk volt itt lazítani és élvezni a fürdőt, ami éppen elég is, hiszen elég forró :)

Miután összeszedtük magunkat a fürdőzés után következhetett a délutáni ebédünk. Kellemesen felfrissültünk, viszont meg is éheztünk, úgyhogy nagyon jól esett a finom ebéd. Megint csak gyönyörű kilátásunk nyílt a tájra, így ez még megkoronázta az élményt, amit ez a hely nyújtott. Yukatában onsenezés után finomat enni, miközben pompás természet vesz körbe és mindenhonnan árad a nyugalom, hihetetlen érzés. Szeretem a pörgést, de nagyon jól esik így kikapcsolni egy kicsit. Itt úgy éreztem, elbújhatok a világ elől és az idő is megáll.

Takának sör, nekem pedig a kedvenc itteni koktélom, a kashisu orenji~

Japán menü volt, de nagyon finom dolgok voltak benne, a 90%-a számomra is finom volt, a tofumat viszont átruháztam Takára ^^

 

Azt a kis kék valamit a pincér akkor gyújtotta meg, amikor kihozta az ételt. Mire végeztünk az evéssel elégett és kialudt.

Desszertnek pedig fagyis, karamell öntetes, banános, goffris, csokis muffin *w*

Most már nem csak felfrissültek, de teli hasúak is voltunk. Szépen lassan összeszedtük magunkat vissza öltöztünk a ruhánkba és indultunk az állomásra.

 A többi vendég felől rendszeresen hallottam a "jajj,de aranyoos" sutyorgásokat amikor megláttak yukatában, többen is kedvesen mosolyogtak :)

Mikor kiléptünk az épületből már sötét volt. Ahogy sétáltunk végig a folyóparton jó volt hallgatni annak a csobogását. A kellemes fáradságtól a vonat út nagy részét végig aludtuk egymásra borulva ^^

Újabb fantasztikus nap volt, egy örök emlék ♥