Első találkozás Esztivel :)

Sziasztok!

Rettenetes elmaradásom következő pótlása következik　ᕙ(⇀‸↼‶)ᕗ

Ideje lennem legalább már átlépni 2015-be, úgyhogy itt az utolsó előtti bejegyzés a múlt évből!

Mielőtt rátérnék a címhez hű témára, először is had mutassam be az új telómat:

Sony Xperica C3, hófehér színben *-*

Otthon elvileg (még?) nincs forgalomban. Az előző telóm már megfáradt kissé és itt amúgy sem tudtam használni, így mindenképpen kellett vennem egy újat. A választékot igencsak leszűkítette az, hogy olyat szerettem volna venni, amit majd otthon is tudok használni és az ára is megfizethető. Sajnos a japán telefonok többsége külföldön nem használható, mert más frekvenciát használ és ez az Iphonera is vonatkozik, ami ráadásul sim-lockos is és azt csak okostelón hajlandó a szolgáltató feloldani. Így hiába kaptam ajándékba egyet, sajnos telefonálási funkciókat nem tud betölteni, úgyhogy most a már jól megszolgált Ipodom helyére lépett és zenét hallgatok rajta, na meg kiváló kanji szótár is egyben ^^

De őszintén szólva cseppet sem bánom, hogy újra androidot használok, mert sokkal jobban szeretem, a hibái ellenére is :)

Nem egy pici készülék és ráment egy havi ösztöndíjamnak a fele, de nagyon szeretem ❤

Végre hosszú idő után sikerült Esztivel is találkozni! Sajnos az első találkozónk egy nem túl kellemes apropóból történt. Egyik délután Esztitől hirtelen üzenet jött, hogy nincs jól és nem tudnék-e bemenni Tokyoba, hogy találkozzunk. Rögtön kaptam is magam és indultam is. Nekem elég sok idő mire Sakadoból odaérek, Esztinek viszont elég közel van, így szegény már megfagyott mire odaértem, de egy finom rámen mellett gyorsan felmelegedtünk :)

Miután teli lett a pocak és jóóól kibeszéltük a dolgokat is (még szerencse, hogy itt senki nem ért minket :D) e Forever21 felé vezetett az utunk, ahol el is csábultam és vásároltam kicsit ^^

És ha már az új ékszereknél tartunk, akkor megragadom az alkalmat, hogy eldicsekedjek az új szerzeményeimmel *-*

Egy Gyűrű és Harry Potter nyaklánc ❤

Következő utunk egy játékterembe vezetett, aminek a megtalálása nem ment épp zökkenő mentesen, de aztán csak meglett :D
Először is purikurát készítettünk! Míg várakoztunk, hogy felszabaduljon az egyik gép odajött két fiatal srác és mindenképpen akartak velünk egy közös purikurát csinálni, alig tudtam lebeszélni őket. Ami azért is volt nehéz, mert közben Eszti megrettent fejét látva a nevetésemet folyamatosan vissza kellett tartanom xD
Persze nem ez volt az egyetlen próbálkozás a japánok részéről, hogy valahogy közeledjenek felénk.. Miközben keretük a játéktermet, egy eléggé bizarr 40-45 év körüli fazon környékezett meg minket, nem éppen bizalomgerjesztő vigyorral.
Egy másik srác pedig szó nélkül elénk állt, ellőtt pár képet, majd távozott XD
Végül aztán bejutottunk és elkészült az első közös purukuránk *-* ❤ 

Rózsaszín autó! Nagyon menő :D

 Még játszottunk egyet a Taiko no Tatsujinnel is (dobolós játék), majd nekem indulnom is kellett, mert már este 11 volt és félő volt, hogy nem érjük el Takával az utolsó vonatot, mert az eredeti terv erre a napra az volt, hogy találkozunk és megyek hozzá ^^

Végül pont elértem az utolsó vonatot :) 

Nagyon örültem, hogy végre tudtunk találkozni! (*^▽^*) Elég vicces, hogy amíg mind ketten Magyarországon éltünk nem tudtunk találkozni egyszer sem, majd mikor több ezer kilométerre kerültünk sikerült összehozni végre az első találkozást :D